Életmód

Dörgicsén a juhász vér öt generáció óta nem vált vízzé

Bende István szenvedélye a juhászat, máshogy ez az életmód vállalhatatlan.

Bende István Dörgicsén él a családjával ötödik generációs juhászként, hiszen már az ükapja is birkapásztorként élt. Az állattenyésztés az élete, amire már gyerekkorától lelkesen készült, édesapja mellett tanulta ki a szakma minden csínját-bínját. Immár 30 éve űzi a birkapásztor mesterséget, mégpedig juhászgazdaként.

Fotó: Czaun Szimonetta

Ez a mesterség apáról fiúra száll, már ötödik generáció óta foglalkozik birkákkal a család. A nagyapját is csak fényképről ismeri, hisz kicsi volt még, amikor a nagypapa meghalt, de a juhász vér nem vált vízzé, István büszkén vitte tovább a hagyományt.

Mióta az eszemet tudom, vonzódom a birkatartáshoz. Apám a hatvanas években volt vándorjuhász, 18 évesen kezdte a szakmát. Egész Fehér megyét bejárta a juhaival, felment egészen Baracskáig. A kukoricaföldeken kiteleltek, apám is a szabad ég alatt aludt a birkákkal együtt, a vastag gyapjú subát magára terítette a hideg ellen. Egész évben kint volt a jószágokkal keresztapámmal, aki szintén juhász volt. Nomád körülmények között éltek, szabadon

– kezdi a történetét István.

Fotó: Czaun Szimonetta

Manapság nem ez a szakma az, amire egy fiatal vágyik, hisz munka van vele bőven a nap 24 órájában, nincs ünnepnap a jószág mellett, és meggazdagodni sem lehet belőle, de biztosítja a tisztességes megélhetést.

Juhot őrző pásztor a juhász

A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is. Kezdete az idők homályába vész, valószínűleg már a vadállatok háziasításával egy időben alakult ki, és szinte minden kultúrában fellelhető. Mivel az ősmagyarok alapvetően állattartásból és pásztorkodásból éltek, a különböző állatfajok pásztorainak más-más nevet adtak. Tájtól függően és az életkörülményeknek megfelelően lassan kialakult ezek közt az emberek közt egy sajátságos hierarchia, melyet szokásként vittek tovább íratlan törvényeikben.

István 350 hektáros juhtelepén 1200 birka él, akiket nem egyedül lát el, de a vállalkozás így is egész napos feladatot ad neki.

Minden nap korán kelek, kinézek a telepre, hogy kell-e venni valamit. Aztán hatkor bevásárolok a családnak is. Este hétig télen is kint vagyok, nyáron még tovább. Két alkalmazottam lakókocsizik a birkákkal, vagyis kimegy velük legelőre, egyikről vonulnak a másikra. Ők ma már a lakókocsiban laknak, a birkák a szabad ég alatt, mint régen. A telepen csak azok a juhok vannak bent, amelyek elleni készülnek vagy már túl vannak rajta. Itt 6-12 aranykoronásak a földek, ezért kell kimenni a jószágokkal, és vándorolni. Tévhit,hogy a juhász csak elfekszik naphosszat az árnyékban, míg a birkák legelnek. Kemény munka ez, érteni kell a birkák nyelvét, legeltetni is tudni kell, korán kihajtani, késő estig kint maradni velük

– fejti ki István, aki hivatalosan állattenyésztő és növénytermesztő gépésztechnikus.

Mit jelent az aranykoronás föld kifejezés?

Ebben számítják a földek minőségét. Itt nincsenek jó területek, a 6-12 aranykoronás föld csak legeltetésre jó, de annak is elég gyenge, ezért kell vándoroltatni a birkákat. Ha nyáron például szárazság van, kisül minden. Balatonhenyén van a másik bérelt telepem, oda is kijárok. Nagyon szép hely, apámnak ott volt birtoka, Kapolcs és Henye között.

Fotó: Czaun Szimonetta

Hogyan viszonyul a család, a felesége és a gyerekei a juhtenyésztéshez?

Muszáj volt elfogadniuk. Nekem ez az életem, ezt hobbiként nem lehet űzni, ez egyfajta szenvedély, elhivatottság kell hozzá. A gyerekek gyakran kijönnek, segítenek a birkák körül, szeretik a földet, az állatokat. Egy murvás úton átsétálnak a háztól, itt van mellette a telep, amikor nincs tanulnivaló, itt tevékenykednek, segítenek nekem. A nagyobbikat a gépek érdeklik nagyon.

Továbbviszik majd a családi hagyományt, a gazdaságot?

Szeretném is meg nem is, hogy idővel majd átvegyék tőlem. Ez teljes életet, egész embert kíván. Én is apámtól örököltem a mesterséget és a birtokot, és a gyerekeknek akarom továbbadni. Meglátjuk, hogy lesz, de ha valamelyikük juhokkal való foglalkozásra adja a fejét, segíteni fogom, amíg képes leszek rá. Kihalófélben van a juhász mesterség, de azért még van 10-15 juhász errefelé, akik pár száz birkát terelnek.

Fotó: Czaun Szimonetta

Kutyái is vannak, mint az a juhászoknál szokás?

Hogyne, van egy mudim, jobb munkatársam, mint az ember. Elég füttyentenem neki, rögtön tudja, mit akarok. Manapság is a juhász jó társa a terelőkutya, de persze ehhez napi használatban kell lennie, különben kijön a gyakorlatból ő is, akárcsak az ember.

Galéria
Fotó: Czaun Szimonetta

Dörgicsén a juhász vér öt generáció óta nem vált vízzé

Dörgicsén a juhász vér öt generáció óta nem vált vízzé

Fotó megosztása:

A magyar báránynak párja nincs

Az 1200 birka állandó lakója a telepnek?

Igen, mert a fő bevételi forrást a bárányaink jelentik. A juhokat nyírjuk, a gyapjút értékesítjük, egy birkán három, három és fél kiló gyapjú nő. A bárányok karácsonykor viszont nagyon kelendőek voltak, Olaszországba exportáltuk. Az olaszok azt mondják, a magyar báránynak nincs párja, így ők jelentik nekünk a fő megélhetést.

Kiemelt kép: Czaun Szimonetta

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.