Életmód

Tudósok lehelhetnek életet a 22 lakosú szigetbe

Az Égei-tenger, a Jón-tenger és a Krétai-tenger találkozásánál fekvő görög Antiküthéra szigetének mindössze 22 állandó lakosa van, így amikor egy hajó kiköt a partoknál, az egy miniatűr fiesztának számít. Így történt akkor is, amikor a BBC újságírója a helyszínre látogatott.

Az egyetlen lakott falu a szigeten Potamos, de lehet, hogy már nem sokáig, Antiküthéra geológiai helyzete ugyanis egyedülálló a világon.

Vassilis Amiridis klímakutató a lapnak arról beszélt, a szigeten kereszteződnek a légtömegek bolygónk összes kontinenséről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megtalálható itt a Szaharából származó por, az Etnán található tefra (ami a vulkánok által kilövellt mindenfajta szilárd törmelékanyag gyűjtőneve), valamint a kanadai tűzvészekben keletkezett salak is.

2018. augusztus 28-án történt meg, hogy a szigeten rendkívül komoly mértékű salakrészecskéket detektáltak. Mint kiderült, ezek a kanadai tűzvészből származtak: miután a lángok kisöpörték őket a Föld atmoszférájának magasabb részeibe, 15 napig utaztak, mielőtt Antiküthérán landoltak volna.

Ez már önmagában is érdekes, de emellett rendkívül fontos is, a kutatók ugyanis ezáltal sok mindent meg tudnak állapítani a szálló porok viselkedéséről, ráadásul segíthetnek közelebb jutni az extrém időjárási jelenségek megértéséhez is.

A sziget egy tökéletes természeti laboratórium, ahol tanulmányozni lehet, miként alkotnak felhőt az aeroszolok, ami a klímaváltozás megértésének egyik kulcsfontosságú tényezője.

A helyi geofizikai obszervatórium a közelmúltban 25 millió eurós támogatást kapott az Európai Unióból. Csapatuk jelenleg 30 tudósból áll, legfőként mérnökökből és fizikusokból, akik a legmodernebb technológiákat szeretnék kialakítani a szigeten.

Fotó: Getty Images

A tudósok között nemzetközi szinten egyáltalán nincs egyetértés a porszemcsék viselkedésével kapcsolatban. Egyesek szerint ezek véletlenszerűen mozognak az atmoszférában, de Antiküthérán azt állítják, hogy függőlegesen haladnak a légkörben. Ha ez az elmélet igaznak bizonyul, akkor újra kell értékelni mindent, amit a klímaváltozással kapcsolatban tudtunk, ugyanis

a függőlegesen elhelyezkedő porszemcsék 10-20 százalékkal több sugárzást engednek át az atmoszférán, ami az eddig becsültnél is jobban melegítheti a bolygónkat.

A kutatócsoport tagjai most ötfős csoportokban látogatnak el a szigetre havonta, de a tervek szerint felállhat egy nemzetközi egység is, akik Antiküthérára költöznek egy erre a célra létrehozott speciális szállodákba.

Ami pedig magát a szigetet illeti. A 22 négyzetkilométeres terület mindössze egy négyzetkilométeren lakott. Nincsenek benzinkutak, ruhaboltok, pékségek. Csak két kocsma van, amelyből az egyik boltként és postaként is üzemel. A 65 év alatti lakosok pedig kisebbségben vannak a szigeten.

Fotó: Getty Images

Ahogy arról a Sokszínű Vidék is beszámolt, 2019-ben a helyi görög ortodox egyház fizetett volna azért, hogy még több ember odaköltözzön, de ezt végül már azelőtt elvetették, hogy meghirdették volna a programot. A helyiek azt remélik, hogy a tudósok meghozhatják majd a szerencséjüket.

A BBC riportja szerint a lakosok úgy szeretik a kutatókat, mintha a gyermekeik lennének. Mindig megünneplik az érkezésüket, mintha csak friss levegőt hoztak volna magukkal.

A geofizikai obszervatórium az elkövetkező három évben újabb negyven tudományos eszköz telepítését tervezi a szigeten, amivel közelebb juthatnak a klímaváltozás megoldásához. És akár meg is sokszorozhatják a sziget lakosságát.

30 éve él egyedül egy szigeten, most kilakoltatják
Már a gondolat is felzaklatja, hogy vissza kell térnie egy olyan társadalomba, amely ilyen rosszul bánik a természettel.

Kiemelt kép: Getty Images

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.