Ma egy éve, hogy Bálint György, vagy ahogyan az egész ország ismerte, Bálint gazda elment közülünk. Szakmai tudása, embersége, bölcsessége tovább él, tovább kell, hogy éljen mindannyiunkban.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Legfontosabb tanításai
Bálint György zsidó származása miatt átélte a holokauszt borzalmait: szinte a teljes családját elveszítette a II. világháborúban. Ő maga csontsoványan, 42 kilósan tért haza a munkaszolgálatból és a koncentrációs táborból. A családi birtok megmaradt részén mégis talpra tudott állni, elkezdett gazdálkodni. Nem sokkal később azonban a kommunista rezsimben osztályidegennek bélyegezték, földjeit elvették, több munkahelyről távozni kényszerült. A nehézségek nem törték meg, csupán megedzették.
Nem volt egyszerű újrakezdeni, de Bálint György akkor sem ijedt meg, amikor kétkezi munkát kellett végeznie. Előfordult, hogy kerteket ápolt, metszést vállalt, ásott reggeltől estig, amikor más munkát nem kaphatott, és el kellett tartania a családját. Jó érzéssel gondolt vissza életének erre az időszakára.
Már 62 éves volt, amikor az Ablak című televíziós műsorban megkezdte ismeretterjesztő munkásságát. Bőven túl volt már a nyugdíjkorhatáron, amikor az egész ország megismerte, megszerette, és a tanácsait követte. Népszerűségének egyik titka az volt, hogy úgy tanított,hogy az könnyen érthető legyen. Ha valakinek, neki elhittük, hogy a kertészkedés a hosszú élet titka! Túl a 90-en is a metszésről mesélt, oktató felvételeket készített, a magaságyásával büszkélkedett, a virágai között anekdotázott.
Bálint gazda a kora ellenére is megbirkózott a digitális kihívásokkal. Cikkeinek gépelésében és közzétételében, oldalainak kezelésében mindig volt kire számítania; nem telt el nap úgy, hogy ne dolgozott volna – nem csak a kertben, de az íróasztalánál is. 75 is elmúlt, amikor az első számítógépén leütötte az első billentyűt.
Fát ültetett óvodásokkal, tankertet avatott, gyerekeknek mesélt a növényekről: Bálint gazdát gyakran láthattuk a legkisebbek körében. Pontosan tudta, hogy a gyerekeké a jövő, őket kell megtanítanunk a Föld, a növények, az állatok, az élőlények szeretetére. Örömmel tett eleget minden felkérésnek, amely óvodából, iskolából érkezett.
Bálint gazda az az ember volt, aki nem váltogatta évente munkahelyeit. Kitartása, hűsége unikumnak számított a mai rohanó, gyorsan változó világban. Ahogyan ő fogalmazott: „Egész életemet a hűség jellemezte, hűség a hazához, a termőföldhöz.”
Forrás: Bálint György – Bánó András: Bálint gazda. A százéves kertész című könyve
