Életmód

A fiatal lány célja a természettel való együttműködés

Otthagyta munkahelyeit, eladta lakását, vett egy földterületet, és ott él most jurtájában, állatok társaságában.

Zana Diána néhány éve indult el egy belső, lelki úton, melynek elengedhetetlen része az, amit felébredésként szokás emlegetni.

A fiatal lány otthagyta mindkét munkahelyét, és egy olyan életmóddal próbálkozik, amely a lehető legkevesebb függéssel, ugyanakkor sok lemondással és igény-minimalizálással jár. Hitt és hisz abban, hogy ez az életmód a legnagyobb boldogság forrása, hamarosan pedig a túlélés záloga is lehet.

Kiköltözött a természetbe állatai társaságában, s jelenleg egy jurta az otthona. Vele beszélgettünk.

Zana Diána

Zana Diána harmincnégy éves, két diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte.

 

Újságíróként kezdett dolgozni egy konzervatív online lapnál, később egy állami intézmény sajtósa lett. A Magyar Nemzet kulturális újságírója volt két évig.

 

A Kárpát-haza őrei című videóriport-sorozata megtalálható a legnagyobb videómegosztón. A sorozat alapján azonos című könyvet is írt.

 

A nÉPlélek.hu weboldalán különböző írásai, filmjei találhatóak.

Melyek azok a meghatározó pontok, amelyek ebbe az irányba vitték az életét?

A gondolkodásom az elmúlt hat-hét évben nagyon sokat változott. Ehhez számos találkozás, új ismeret, olvasmányélmény és felismerések tömkelege segített hozzá. Az első jelentős pont a Papp Lajos professzorral való megismerkedés volt számomra, amely az évek során közös gondolkodássá, együtt alkotássá és talán mondhatom, hogy barátsággá nemesült. Rendkívül sokat tanultam tőle, amiért egész életemben hálás leszek. A spirituális gondolkodás felé Müller Péter könyvei nyitották fel a szemem, majd Balogh Béla elméleteivel ismerkedtem meg behatóan. Azóta mindkettőjüket személyesen is megismerhettem.

Mi volt a lelki útjának a következő állomása?

Hatalmas mérföldkövet jelentett a Yotengrit bölcseletével való megismerkedés. Miután elolvastam a könyveket, jelentkeztem a Yotengrit Akadémia első évfolyamára is, amely lassan a végéhez közelít. Itt olyan nagytudású tanítóktól tanulhattam, mint Gergely Erzsébet bába, akit rábaközi tudó nagyanyja maga választott ki, hogy a vonalat tovább vigye; Cser Zoltán, a Tan Kapuja Buddhista Egyház igazgatója; vagy Darnói Tibor, holisztikus orvos, aki a rábaközi tudók hagyatékának Máté Imre által kijelölt őrzője. A magyarok ősi, úgynevezett büün vallását, annak hitvilágát, a hozzá tartozó szellemiséget, erkölcsiséget és szokásokat megismerve, kis túlzással azt mondhatom, hogy megvilágosodtam. Nem véletlenül használom ezt a szót, ugyanis a büün egy tőről fakad a megvilágosodásra, vagyis a felébredésre törekvő buddhizmus gyökerét képező bön vallással. Nagyszerű felismerésekben volt részem, a korábban zavaros, meg nem értett, római katolikus vallásomon keresztül megoldhatatlannak látott hitbéli problémákra egytől-egyig választ kaptam.

Ki gyakorolta a legnagyobb hatást Önre?

Kétségkívül Géczy Gábor, Magfalva alapítója. Neki és a magfalvi rendszeres összejöveteleknek köszönhetően az elméletben megszerzett tudást elkezdtem átültetni a gyakorlatba.  Évek óta terveztem már a kivonulást és a saját kis sziget, édenkert megszervezését, de Gábor tanítása és Magfalva miatt vált sziklaszilárddá bennem az elhatározás. Megígérte, hogy amint megvan a birtok, megnézi és segít a kialakítás megtervezésében, erre azonban már nem kerülhetett sor, legalábbis ebben az életben, ilyen formában. Olyan tudás és szeretet összpontosult benne, amely mindannyiunknak segített. Segített abban, hogy másként tekintsünk körbe a világban, felismerjük az összefüggéseket, és visszataláljunk rég elfeledett tudásokhoz.

Volt-e még olyan, aki meghatározó volt gondolkodásában, a döntésében, a természetbe történő elvonulásában?

Gyulai Ivánt mindenképpen meg kell említenem, akinél több alkalommal jártam Gömörszőlősön, részt vettem a képzésein. Az a megtiszteltetés ért, hogy személyesen is eljött hozzám, és segít a terület ökológiai szempontok szerinti kialakításában. Az egyik legfontosabb alapelve, hogy a természetes folyamatokba való emberi beavatkozást a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell. Azt javasolja, hogy támaszkodjunk a természet erejére, higgyünk az ökológia alapelvében, mely szerint a természetben a különböző folyamatok és élőlények korlátozzák egymás létét és megteremtik az egyensúlyt. Ezen a gondolaton alapszik az általa kifejlesztett komposzthagyó mélymulcs technika, amelyet magam is alkalmazni kívánok a kertben.

Még néhány név – csak az említés szintjén és a teljesség igénye nélkül -, akik nagyban formálták a gondolkodásomat: Szombathelyi Tibor, Országh József, Grandpierre Attila, Máté Imre, Texe Gábor, Pap Gábor, Szántai Lajos, Molnár V. József, Kassai Lajos, Csillag Vilmos, Szijártó Csilla.

Hogyan sikerült rátalálnia álmai földjére?

Amikor megszületett bennem a “kivonulás” gondolata, nem gondolkodtam sokáig, belevágtam. Két évig a viszonylag nagy területet hajkurásztam, közben a házamat eladtam, s mikor már éppen majdnem sikerült valamit megszerezni, az utolsó pillanatban hiúsult meg, többször is. Néhányszor a lelki összeomlás határára értem, de egy pillanatig sem adtam fel. Annyira hittem benne, hogy nem volt más esélye, csak, hogy megvalósuljon. Olyan adottságokkal rendelkezik ez a közel három hektáros földterület, amelyekről évek óta álmodtam, amelyet évekig teremtettem, végül pedig a gondjaimra bízta a Teremtő.

Miként alakította ki új életterét?

A most álló építmények, mint Szófia lovam természetbe simuló, fából készült beállója és karámja, egy szaletli és fatároló, illetve a kutyáimnak egy nagy terület körbekerítése ezermester bátyámnak köszönhetők.  Többször ide utazott – szintén ezermester – édesapám is, hogy segítsen, pedig a szüleim majd‘ háromszáz kilométerre laknak innen. Működik egy kisebb napelem-rendszer a területen, amely elbírja az eszközeim töltését, később pedig bővíthető. A jurtát átmeneti élettérnek terveztem már az elejétől fogva. Úgy néz ki, hogy ezt a telet biztosan benne fogom tölteni, de az is lehet, hogy még többet. Ez egy mongol típusú jurta, gyönyörűen festett ajtóval, tündökkel és Istenfákkal. A terület egyik legmagasabb pontján áll, az ajtó keletre tájolva, mivel egy jurta estében illendő a szakrális és energetikai szempontokat is figyelembe venni.

Mennyiben változtak a mindennapjai?

A félreértések elkerülése végett jelezném, hogy nem vagyok remete, sem aszkéta. Egy önellátás felé irányuló útra léptem, amelynek a legelején állok. Megpróbálom a – tőlem telhető – legtermészetesebb életet élni, az élővilággal, a teremtéssel – a tőlem telhető – legnagyobb összhangban. Igyekszem minél inkább az önellátás felé haladni, ami az élelmet illeti, de tisztában vagyok azzal is, hogy teljes önellátás nem létezhet a jelenlegi világban, maximum közösségi formában, ezért a későbbiekben muszáj lesz valamilyen csekély bevételi forrást keresnem, valamilyen otthonról végezhető, testhezálló munkát. Jelenleg még kitartanak a megtakarításaim, és fizikai munkával telnek a napjaim reggeltől estig, így időm sem jutna nagyon másra.

Diána mindennapjairól, gondolatairól, tapasztalatairól a Diána kertje Facebook oldalon olvashatnak az érdeklődők.

A cikkünkben megjelent fotókat Zana Diána bocsájtotta szerkesztőségünk rendelkezésére.

Kapcsolódó
Családmesék egy jurtából: szeretetben élni az anyafölddel
Így él a Rozgics család négy gyermekével, magas hegyek és végtelen erdők között.