Földpiramisok szellemvilágát fürkészi a kunsági múltkutató

Az amatőr történész kezében különleges pálcájával körbejárja a halmokat, és beméri a szeretett objektumok energetikáját. A földpiramisok bár pusztulnak, számuk csupán a Kárpát-medencében még ma is ezres nagyságrendű. Erről korábban írtunk az oldalunkon. Reméljük, sokáig lesz még mit vizsgálnia a buddhista beállítottságú kutatónak.

A domb közvetlen közelében ráhangolódom a környezetre és a halomra. Ha van lehetőségem, kisebb tüzet rakom, ebből a célból mindig tartok az autómban száraz fát. Amennyiben nincs megfelelő eszközöm, mécsest gyújtok. Ezt leginkább a hely szellemei miatt teszem, ebben a buddhisták nézeteit követem

– mesélt módszeréről Porcsin Szűcs Sándor a Sokszínű Vidéknek, hozzátéve, hogy az ismerkedés során rézpálcákat is használ. A különleges eszközt kézbe veszi, és egy adott kérdésre koncentrál, majd hangosan kimondja a szavakat. Fontos, hogy a kezével ne befolyásolja a pálcákat.

Érdemes kétszer megismételni minden egyes eredményt, erre mindenképpen elegendő időt kell szánni. Ha kapkodnék, akkor nagy valószínűséggel nem sikerül a dolog. Nekem közel két órát igényel egy halom vizsgálata, de többször előfordult velem, hogy sátrat vertem, és ott éjszakáztam a halom mellett.

Hazánkban jelenleg több mint kétezer kunhalmot tartanak számon, évszázadokon át nagyjából negyvenezret jegyeztek a Kárpát-medencében. A földből emelt építményeket Ázsiában kurgánnak, Magyarországon gyakrabban kunhalomnak hívják. Lakódomb, sírdomb és őrdomb egyaránt szép számmal akad köztük. Az Alföldön a halmok nagy részét beszántották, többségük évezredek alatt belesimult a tájba, ezért ma már nehezen felismerhető.

Csodálatos családi történetek

Szűcs Sándor nevét az anyakönyvvezető elírta, de nagyapja családneve még a karcagi Redemptus listán 1745-ben „Porcsin Szűcsként” szerepelt. Tisztelete jeléül Sándor is a különös hangzású Porcsin előnevet használja. Az egyéni kutató a civil életben adminisztratív munkát végez feleségével közösen a család vállalkozásában.

Munkám jellege miatt sokat ülök a számítógép előtt, de akár a terepen is van lehetőségem megkeresni különböző halmokat. Közel 10 éve foglalkozom a halmokkal. Magyarországon, Angliában és Dániában is kerestem már fel szép számban kurgánokat.

Sándort nem véletlenül vonzották be a kunhalmok, apai ágon ezer szállal kötődik a csodálatos világhoz. A Szűcs család nemzedékek óta a Kiskaba és a Nagykaba halomtól csaknem karnyújtásnyira élt.

A „Kabai” dédnagyapa története az 1950-es évekből Karcagon, a Hegyesbor területén emelkedő lakóhalomtól indul. Kabai István juhász és vadász is volt, aki a Magyarka területen élt. Egy napon felkereste az egyik szomszédja, Oláh Sándor. Sanyi bácsi arról panaszkodott a vadásznak, hogy a tyúkjait egy ideje róka tizedeli, arra kérte a szomszédot, segítsen neki elfogni a ravaszdit.

Dédnagyapám később megleste a rókát, éppen egy kisebb dombba húzódott. Ősöm ki is ásta annyira, hogy beférjen a nyíláson. Elkapta az állatot, ám a halom gyomrában nagy meglepetésére egy kisebb szobát talált asztallal, székekkel, fekvőhellyel. Egyértelmű volt számára, hogy ott valamikor emberek élhettek

– fogalmazott Porcsin Szűcs Sándor.

A dédnagyapa a rókát elkapta, és jelezte a városgazdálkodásnak, hogy különös dolgokra bukkant. A hivatali emberek megvizsgálták az üreget, de nem akartak vele foglalkozni, ezért visszatemették az utókornak. Jelenleg a Hegyesbor (HUHN20146) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Beszédes nevek

A titokzatos halmokhoz fűződő legendák, hiedelmek sokszor már a domb nevében is rögzültek, gyakran megőrizték egykori tulajdonosaik nevét. Egyértelmű a névadók személye például a kiskundorozsmai Tóth János domb vagy a baksi Szabóné halmának esetében.

A kunhalmokon változatos növényvilág él, emellett sokszínű gazdálkodás színterei lehettek. Erre utalhat például a csanyteleki Zöld-halom, vagy a baksi Szőlő-halom szemléletes neve.

Kiskundorozsmán a Disznó-halmot a múlt században úgy tartották nyilván, mint ahova egy nagy járvány idején sok disznó tetemet temettek. Egyes dombok nevei a halmok környékén egykor honos állatokról tudósíthatnak bennünket, ilyen volt, szintén Kiskundorozsmán a Daru-halom

– sorolta az amatőr kutató.

Ágota és Zádor legendája

Körmendi Lajos Az álom fonákja című munkájában sok értékes adattal szolgál a kunhalmokhoz kapcsolódó történekről. A világhálón olvasható mű említi, hogy a Hortobágy-Berettyó mentén található Ágota-halom tetejére a középkorban kápolnát építettek Szent Ágota tiszteletére. Az épületet a reformáció idején lebontották, majd az 1950-es évekig működött az Ágota csárda, amelynek falába a kápolna tégláit beépítették.

Az Ágota fontos határhalom a Nagykunság és a Hajdúság között. Az idősek szerint, ha az Ágota csárda mestergerendája alatti asztal innenső oldalán borozgatott a betyár, az asztal túlfelén lévő hajdúsági pandúr hozzá sem nyúlhatott. Ha odaát ült a betyár, akkor a kunsági perzekutoroktól volt nyugta. A néphit szerint, ha mindenfelől sanyargatták, még mindig egérutat nyerhetett egy titkos alagúton át. Az alagút az Ágota csárdát kötötte össze a karcagi Morgó csárdával.

Az Ágota-halomhoz egy szép szerelmi történet is kapcsolódik. A történetet Uy Péter verselte meg a múlt század húszas éveiben, s máig igen népszerű a Zádor és Ágota című mű. A halmok megőrizték a szerelmesek nevét. Egy harmadik domb, az Asszonyszállási-halom földje középkori temetőt és XV. századi templom alapját rejti. A legenda szerint ebben a faluban lakott Ágota, akibe beleszeretett Zádor, a kun vitéz.

Közös hullámhosszon

A kunsági “kereső ember” kurgánok és halmok százait kereste fel az évek alatt, és azt tapasztalta, hogy mások az energiák egy jelöletlen halom esetében, mint egy feltárt dombnál. A halom megépítésekor az energetikája lenyomatot hagy, és ez Sándor számára nyilvánvaló, megérzi, amikor megbontanak egy halmot.

Egyes földpiramisok nincsenek jelölve, környezetükben előfordult, hogy a tenyeremben melegséget éreztem. Amikor sikerül ráhangolódni és átszellemülök, más az energiája az ilyen helynek, mint a rekonstruált halomnak. Hiába építenek vissza egy-egy halmot, az már nem ugyanaz az építmény. Ismerek olyan kutatókat, akik műszerekkel mért adatokkal is alátámasztják ezeket a tapasztalatokat Magyarországon.

Kijár a tisztelet az ősöknek

Sándor tervei között szerepel a Besenyszög melletti Jászkun Emlékparkban rekonstruálni egy halmot. A bemutatón keresztül a látogatók értékes információkkal gazdagodhatnak. A kutató szerint, ha átszellemül az ember, megértheti, hogy a halom régmúlt idők embereinek a temetkezési helye.

A helyiek gyakran különleges történeteket is hozzászőttek az évszázadok alatt. Akár elvittek oda valamit, vagy emlékezetes esemény történt a dombon. A kunhalom tulajdonképpen egy apró, ősi temető, ahol a vér szerinti rokonok karmája létező valóság

– fogalmazott a lelkes kincskereső.

Porcsin Szűcs Sándor szerint érdemes ezek ismeretében tekinteni a különleges tájképi elemekre.

Gondoljuk meg, ezeken a helyeken emberek, családok múltja van jelen sokszor több ezer év távlatából. Úgy gondolom, illene a hozzájuk méltó lelkiséggel megközelíteni a halmokat

– fűzte hozzá a múltkutató, akinek felfedezéseiről többet megtudhat, aki ellátogat a Kunhalmok nevű facebook csoport oldalára.

A cikkben szereplő fotókat Porcsin Szűcs Sándortól kaptuk.

Kapcsolódó

Méltán lehetne világörökség a titokzatos árokrendszer

Történetét legendák övezik. Birtokba vették a gödöllői gyerekek az első Csörsz-árok tanösvényt.