Újraálmodta a százéves vályogházat az erdélyi mester

Papp József párjával Alsómocsoládon, a régi garázsból kialakított műtermében meseszép kerámiákat alkot. A művész szereti maga alakítani a környezetét, és ez igencsak meglátszik a takaros portán.

Az ügyes kezű mester Marosvásárhelyen született, iskoláinak elvégzése után a romániai forradalom után feleségével és fiával Magyarországra települt, Miskolcra, majd Baján kezdett kerámiákat készíteni. József édesapja is szobrász-keramikus volt, így nem meglepő módon gyerekkora nagy részét ő is a műtermében töltötte.

Baja után Sopron következett, onnan Fertőszéplak, ahol az akkori élettársammal vásároltunk egy házat, amely ház pár évvel ezelőtt a “Hét háza” lett a megyei napilap szavazása szerint. Később, a magánéletemben történő változás miatt eljöttem Fertőszéplakról, és Alsómocsoládot szemeltem ki otthonomnak

– mesélte József a Sokszínű Vidéknek.

Talicska, körfűrész és malteros láda

A baranyai kis faluban a keramikus éppen másfél éve vásárolta meg angol tulajdonosától a 100 éves vályogházat, amely négy éve üresen árválkodott. A 60 négyzetméteres főépület mellett egy 40 négyzetméteres dupla garázs állt, az üres helyiségbe József műterem-galériát álmodott.

A garázst teljesen átformáltuk, a helyiségben barátnőmmel, a román Monával egyedi kerámiákat készítünk. Az udvar kavicsos, helyenként lebetonozott volt, több helyen vadon nőtt bokrokkal, itt sem volt egyszerű dolgunk. Nagyon sok munkával járt megtisztítani az udvart és az egész portát.

József és párja földet hozattak, de a munka oroszlánrészét az idős férfi maga végezte el a szomszéd ezermester segítségével. Az újdonsült tulajdonos földet talicskázott, betont kevert, fúrt-faragott, nem sokat pihent az utóbbi hónapokban.

Szépen befüvesítettem a korábban elhanyagolt területet, az udvar szélére babérmeggy bokrokat telepítettem, sok-sok munkával rendeztük a ház környékét. Kicseréltem a nyílászárókat, átalakítottam a fürdőszobát. Természetesen az ezermester szomszédom segítsége nélkül nem tudtuk volna mindezt megvalósítani

– hangsúlyozta a művész.

Szeretik a szépet

Mona segítségével a keramikus egy könnyűszerkezetű szerszámtárolót épített, szakszerű beton alappal. A fészer-házikót kidobásra ítélt anyagokból, hulladékból barkácsolták, majd farostlemezzel borították a vázat. Az elkészült formás tárolót virágmotívumokkal, élén színekkel „dobták fel”. Bár Józsefék nemrég érkeztek a faluba, azt tervezik, hogy hamarosan közös kiállításon mutatják meg alkotásaikat az érdeklődőknek.

Az udvarban építettem magaságyásokat téglából, s egy kisebb szoborparkot is kialakítottam. Ebben eddig öt szobor kapott helyet, amelyeket szobrász barátaim készítettek a számunkra, ajándékba.

Az alsómocsoládi ház és műterem is fával fűthető, két kandalló ontja a meleget egészen tavaszig. Az ügyes kezű keramikus az utca felőli kerítést is lecserélte, saját kézzel faragta ki a deszkákat, ügyelve arra, hogy illeszkedjenek a falusi környezetbe.

Sokszínű falucska

Alsómocsolád egy 300 lelkes falu, ahol több holland család is él. A hangulatos községbe Lettországból és Indiából is érkeztek új lakók, mellettük szlovák és német tulajdonosok is otthon érzik magukat a varázslatos vidéken. József azt mesélte, hogy egyre több fiatal költözik a településre, és az önkormányzat sokat dolgozik azon, hogy színesebbé tegye a lakók életét.

Érdemes ellátogatni hozzánk. Úgy gondolom, ezt a falut az Isten azért teremtette, hogy az itt élők a kínkeserves munkájuk után a domboldalon vagy a tóparton kipihenhessék magukat. Én városi fiú vagyok, Marosvásárhely-Miskolc-Baja-Sopron, majd Fertőszéplak, s most Alsómocsolád az eddig megtett utam, remélve, hogy ez utóbbi végleges stáció lesz életemben.

Papp József szerint, aki városból szeretne falura költözni, az először „kóstolja meg” a kiszemelt falut – járja körbe, érdeklődjön, lakjon ott egy pár napot, és ha ezek után jónak látja a költözést, akkor határozza el magát.

Kultúrával az emberekért

Tartalmas és értékes életút áll a keramikus mögött. József évtizedek óta készít csodálatos tárgyakat, alkotásait több, mint 100 kiállításon mutatta be, öt országban. Néhány köztéri alkotással is büszkélkedhet. Művészi tevékenységén kívül érdeklik a társadalmi problémák, “Civil Porszemként” igyekszik nyomot hagyni maga után. Számos értéket teremtett az évek alatt Alsómocsolád kreatív alkotója, aki roppant büszke arra, hogy szülővárosában Pro Urbe díjjal ismerték el értékmentő munkáját.

Baja-Marosvásárhely testvérvárosi kapcsolatot hoztam létre marosvásárhelyi barátommal, könyvet adtam ki szülővárosomról “Múzsák fellegvára ” címmel, amelyet Nagy Miklós Kund írt meg, Párbeszéd az utakon néven országos mozgalmat alapítottam, a közlekedési kultúra javítása céljából, és autistáknak segítettem saját kerámia műhelyt létrehozni

– sorolta az alkotó az eredményeket

József kifejezésével: a vidéki élet „nem különb” a városinál, az emberek itt is el vannak magukkal foglalva, nemigen jellemző az összejárás. Azt tapasztalja, gyakran a falusiak ugyancsak nehezen nyitnak az idegen felé.

Azért persze vannak kivételek. Mindenesetre a falusi élet nagy előnye, hogy a saját kertedben, udvarodban a magad ura vagy, megvannak az alkotási lehetőségeid, azt ültetsz a kertbe, amit akarsz, és a munkád gyümölcsét saját kezeddel szedheted le.

A cikkben szereplő fotókat Papp Józseftől kaptuk.

Kapcsolódó

Kék színben álmodták újra a 250 éves tanyát Bogárzón

Bogárzón a Kék Tanyában él Nóra, aki hagyományőrző kézműves.