Napjainkban az élőhelyek eltűnése, területük csökkenése és degradálódása mellett az egyik legnagyobb veszélyt a természetes életközösségekre az idegenhonos inváziós fajok terjedése jelenti.
Az idegenhonos inváziós fajok rendkívül jelentős negatív hatást gyakorolnak a természeti környezetre, a gazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és a humán egészségre.
Az inváziós fajok világszerte kulcsszerepet játszanak a vadon élő fajok 60%-ának kipusztulásában. A negatív hatások 75%-át a szárazföldi ökoszisztémákban regisztrálták, a szigetek őshonos élővilágának kipusztulásáért az esetek 90%-ában legfőképp az inváziós idegenhonos fajok felelősek. Az emberiség számára nyújtott természeti javakra gyakorolt hatásuk 80%-a kedvezőtlen, az emberi jóllétet, az élet minőségét pedig a dokumentált esetek 85%-ában negatívan befolyásolják.
A fajok új területekre történő szándékos telepítése és véletlen behurcolása az ókortól ismert jelenség, azonban a globalizáció hatására az utóbbi évszázadban számottevő méretet öltött, egyre súlyosabb hatásai vannak. Az ugrásszerűen megnövekedett kereskedelem és turizmus értelemszerűen megkönnyíti az áruk hozzáférhetőségét, ami megnöveli a fajok természetes előfordulási területükön kívülre történő behurcolásának valószínűségét. E tevékenységgel gyakorlatilag megszűnnek azok a földrajzi határok, amik korábban megakadályozták terjedésüket.
Hivatalos adatok szerint 2023 szeptemberéig több mint 37 000 idegenhonos faj megjelenését figyelték meg, melyek az emberi tevékenység által jutottak el a világ különböző régióiba, olyan helyekre, ahol természetes úton nem fordulnának elő.
Ilyen például a világszerte elterjedt, hazánkban őshonos vörös róka, az eredetileg az Amazonas-medencéből származó közönséges vízijácint, vagy az amerikai kontinensről behurcolt parlagfű.
Az inváziós fajok megtelepedésüket követően egyre nagyobb területeket hódítanak meg, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat, ezzel átformálva környezetüket.
Az inváziós növényfajok árnyékolással, tápanyagelvonással, a növekedést és/vagy szaporodást gátló anyagok kibocsátásával, az őshonos növényfajok genetikai anyagának szennyezésével, azaz más fajokkal történő kereszteződéssel negatívan befolyásolják az őshonos növényfajok fejlődését, azok kiszorításával pedig az őshonos állatvilág táplálékbázisát is csökkenthetik.
Az inváziós állatfajok károkozása is jelentős: például egyes fajok más fajok egyedeinek elfogyasztásával, betegségek terjesztésével (például rákpestis), míg mások az azokkal való versengéssel akár ugyanazon táplálékforrás, szaporodó- vagy pihenőhely elérése, használata érdekében, vagy éppen a fajok közti kereszteződéssel okoznak károkat.
2022. július 12-ei hatályba lépésével megtörtént az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékének harmadik bővítése, a listán jelenleg 88 faj található.
Az uniós jegyzéken szereplő 41 invazív növényfaj:
- fűzlevelű akácia
- mirigyes bálványfa – természetben széles körben elterjedt
- aligátorfű
- seprűalakú fenyérfű
- közönséges selyemkóró – természetben széles körben elterjedt
- tengerparti seprűcserje (borfa) – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- karoliniai tündérhínár – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- nagyvirágú szívmag
- keleti fafojtó – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- lila pampafű
- közönséges vízijácint – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- cingár átokhínár természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- évelő prérifű
- óriásrebarbara – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- mexikói vízibojt – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- Hakea sericea (selymes haka)
- kaukázusi medvetalp – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- perzsa medvetalp
- Szosznovszkij-medvetalp – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- japán komló – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- hévízi gázló – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- bíbor nebáncsvirág – természetben széles körben elterjedt
- Koenigia polystachya (himalájai csomosfű)
- nagy fodros-átokhínár – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- ezüstös bokorhere
- nagyvirágú tóalma – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- sárga tóalma – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- japán iszalagpáfrány
- sárga lápbuzogány – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- japán gázlófű
- strucctoll-süllőhínár – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- felemáslevelű süllőhínár – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- keserű hamisüröm
- rózsás tollborzfű – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- ördögfarok-keserűfű
- úszó kagylótutaj – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- meszkitefa
- japán fojtóbab vagy kudzu – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- Rugulopteryx okamurae (barna makroalga)
- átellenes rucaöröm – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- kínai faggyúfa
Az uniós jegyzéken szereplő 47 állatfaj:
- pásztormejnó
- nílusi lúd – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- fekete törpeharcsa – természetben széles körben elterjedt
- háromszögletű örvényféreg – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- pettyes szarvas
- csinos tarkamókus – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- burmai tarkamókus
- Channa argus (északi kígyófej )
- indiai varjú
- kínai gyapjasollósrák
- Faxonius rusticus (rozsdás rák)
- Fundulus heteroclitus (atlanti ölőhal)
- szúnyogirtó fogasponty – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- Gambusia holbrooki (keleti szúnyoghal) – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- jávai mongúz – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- királysikló
- naphal – természetben széles körben elterjedt
- aranykagyló
- amerikai ökörbéka
- Morone americana
- kínai muntyákszarvas – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- nutria – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- vörösorrú ormányosmedve (koáti) – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- nyestkutya – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- pézsmapocok – természetben széles körben elterjedt
- cifrarák – természetben széles körben elterjedt
- északi cifrarák
- halcsontfarkú réce – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- jelzőrák – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- amurgéb – természetben széles körben elterjed
- csíkos tengeriharcsa
- kaliforniai vörösrák – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- virginiai márványrák – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- mosómedve – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- razbóra – természetben széles körben elterjedt
- kormos bülbül
- szürke mókus – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- amerikai rókamókus – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- Solenopsis geminata (trópusi tűzhangya)
- Solenopsis invicta (vörös tűzhangya)
- Solenopsis richteri (fekete tűzhangya)
- szibériai csíkosmókus (burunduk) – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
- szent íbisz – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- ékszerteknős – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
- ázsiai lódarázs
- Wasmannia auropunctata (kis tűzhangya)
- dél-afrikai karmosbéka – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Azoknál a növényeknél és állatfajoknál, ahol a megjelenésükre vonatkozóan nincs megjegyzés, azok észleléséről a bizottság nem kapott adatot.
A témában további részletes információk a természetvedelem.hu oldalon találhatók.
