Az emberiségre is veszélyt jelentenek az invazív növény- és állatfajok

Napjainkban az élőhelyek eltűnése, területük csökkenése és degradálódása mellett az egyik legnagyobb veszélyt a természetes életközösségekre az idegenhonos inváziós fajok terjedése jelenti.

Az idegenhonos inváziós fajok rendkívül jelentős negatív hatást gyakorolnak a természeti környezetre, a gazdaságra, az élelmiszerbiztonságra és a humán egészségre.

Az inváziós fajok világszerte kulcsszerepet játszanak a vadon élő fajok 60%-ának kipusztulásában. A negatív hatások 75%-át a szárazföldi ökoszisztémákban regisztrálták, a szigetek őshonos élővilágának kipusztulásáért az esetek 90%-ában legfőképp az inváziós idegenhonos fajok felelősek. Az emberiség számára nyújtott természeti javakra gyakorolt hatásuk 80%-a kedvezőtlen, az emberi jóllétet, az élet minőségét pedig a dokumentált esetek 85%-ában negatívan befolyásolják.

A fajok új területekre történő szándékos telepítése és véletlen behurcolása az ókortól ismert jelenség, azonban a globalizáció hatására az utóbbi évszázadban számottevő méretet öltött, egyre súlyosabb hatásai vannak. Az ugrásszerűen megnövekedett kereskedelem és turizmus értelemszerűen megkönnyíti az áruk hozzáférhetőségét, ami megnöveli a fajok természetes előfordulási területükön kívülre történő behurcolásának valószínűségét. E tevékenységgel gyakorlatilag megszűnnek azok a földrajzi határok, amik korábban megakadályozták terjedésüket.

Hivatalos adatok szerint 2023 szeptemberéig több mint 37 000 idegenhonos faj megjelenését figyelték meg, melyek az emberi tevékenység által jutottak el a világ különböző régióiba, olyan helyekre, ahol természetes úton nem fordulnának elő.

Közülük mintegy 3500 faj vált invázióssá új élőhelyén, azaz olyan fajjá, amely fenyegetést jelent az adott régió őshonos élővilágára.

Ilyen például a világszerte elterjedt, hazánkban őshonos vörös róka, az eredetileg az Amazonas-medencéből származó közönséges vízijácint, vagy az amerikai kontinensről behurcolt parlagfű.

Az inváziós fajok megtelepedésüket követően egyre nagyobb területeket hódítanak meg, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat, ezzel átformálva környezetüket.

Az inváziós növényfajok árnyékolással, tápanyagelvonással, a növekedést és/vagy szaporodást gátló anyagok kibocsátásával, az őshonos növényfajok genetikai anyagának szennyezésével, azaz más fajokkal történő kereszteződéssel negatívan befolyásolják az őshonos növényfajok fejlődését, azok kiszorításával pedig az őshonos állatvilág táplálékbázisát is csökkenthetik.

Az inváziós állatfajok károkozása is jelentős: például egyes fajok más fajok egyedeinek elfogyasztásával, betegségek terjesztésével (például rákpestis), míg mások az azokkal való versengéssel akár ugyanazon táplálékforrás, szaporodó- vagy pihenőhely elérése, használata érdekében, vagy éppen a fajok közti kereszteződéssel okoznak károkat.

A biológiai invázió megelőzése, valamint az idegenhonos inváziós fajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemelt fontosságú természetmegőrzési, gazdálkodási feladat.

2022. július 12-ei hatályba lépésével megtörtént az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékének harmadik bővítése, a listán jelenleg 88 faj található.

Az uniós jegyzéken szereplő 41 invazív növényfaj:

1. fűzlevelű akácia
2. mirigyes bálványfa – természetben széles körben elterjedt
3. aligátorfű
4. seprűalakú fenyérfű
5. közönséges selyemkóró – természetben széles körben elterjedt
6. tengerparti seprűcserje (borfa) – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
7. karoliniai tündérhínár – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
8. nagyvirágú szívmag
9. keleti fafojtó – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
10. lila pampafű
11. közönséges vízijácint – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
12. cingár átokhínár természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
13. évelő prérifű
14. óriásrebarbara – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
15. mexikói vízibojt – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
16. Hakea sericea (selymes haka)
17. kaukázusi medvetalp – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
18. perzsa medvetalp
19. Szosznovszkij-medvetalp – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
20. japán komló – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
21. hévízi gázló – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
22. bíbor nebáncsvirág – természetben széles körben elterjedt
23. Koenigia polystachya (himalájai csomosfű)
24. nagy fodros-átokhínár – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
25. ezüstös bokorhere
26. nagyvirágú tóalma – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
27. sárga tóalma – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
28. japán iszalagpáfrány
29. sárga lápbuzogány – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
30. japán gázlófű
31. strucctoll-süllőhínár – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
32. felemáslevelű süllőhínár – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
33. keserű hamisüröm
34. rózsás tollborzfű – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
35. ördögfarok-keserűfű
36. úszó kagylótutaj – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
37. meszkitefa
38. japán fojtóbab vagy kudzu – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
39. Rugulopteryx okamurae (barna makroalga)
40. átellenes rucaöröm – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
41. kínai faggyúfa

Az uniós jegyzéken szereplő 47 állatfaj:

1. pásztormejnó
2. nílusi lúd – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
3. fekete törpeharcsa – természetben széles körben elterjedt
4. háromszögletű örvényféreg – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
5. pettyes szarvas
6. csinos tarkamókus – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
7. burmai tarkamókus
8. Channa argus (északi kígyófej )
9. indiai varjú
10. kínai gyapjasollósrák
11. Faxonius rusticus (rozsdás rák)
12. Fundulus heteroclitus (atlanti ölőhal)
13. szúnyogirtó fogasponty – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
14. Gambusia holbrooki (keleti szúnyoghal) – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
15. jávai mongúz – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
16. királysikló
17. naphal – természetben széles körben elterjedt
18. aranykagyló
19. amerikai ökörbéka
20. Morone americana
21. kínai muntyákszarvas – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
22. nutria – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
23. vörösorrú ormányosmedve (koáti) – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
24. nyestkutya – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
25. pézsmapocok – természetben széles körben elterjedt
26. cifrarák – természetben széles körben elterjedt
27. északi cifrarák
28. halcsontfarkú réce – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
29. jelzőrák – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
30. amurgéb – természetben széles körben elterjed
31. csíkos tengeriharcsa
32. kaliforniai vörösrák – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
33. virginiai márványrák – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
34. mosómedve – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
35. razbóra – természetben széles körben elterjedt
36. kormos bülbül
37. szürke mókus – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
38. amerikai rókamókus – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
39. Solenopsis geminata (trópusi tűzhangya)
40. Solenopsis invicta (vörös tűzhangya)
41. Solenopsis richteri (fekete tűzhangya)
42. szibériai csíkosmókus (burunduk) – természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
43. szent íbisz – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
44. ékszerteknős – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
45. ázsiai lódarázs
46. Wasmannia auropunctata (kis tűzhangya)
47. dél-afrikai karmosbéka – természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt

Azoknál a növényeknél és állatfajoknál, ahol a megjelenésükre vonatkozóan nincs megjegyzés, azok észleléséről a bizottság nem kapott adatot.

A témában további részletes információk a természetvedelem.hu oldalon találhatók.

Kapcsolódó

Sorra jelennek meg az új idegenhonos tízlábú rákfajok Magyarországon

És ez nem jó előjel.