A kívül barna, belül zöld húsú kivinek számos jótékony hatása van. A téli hónapok egyik legtöbb vitamint tartalmazó gyümölcse, írta a Greedex.
- A kivigyümölcs sok tápanyagot, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz.
- Számos jótékony hatása van, a téli hónapokban igazi immunerősítő lehet szervezetünk számára.
- Az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor is nagy mennyiségben fellelhető.
- A gyümölcsök között a kivi az egyik legjobb C-vitamin-forrás.
- A kivi fogyasztása alvászavarban szenvedő felnőttek számára is ajánlott: megkönnyíti az elalvást, és javítja az alvás hatékonyságát.
- Rost- és káliumtartalma segíti a szív egészségét.
- Magas káliumtartalma ellensúlyozza a nátrium káros hatásait a szervezetünkben.
- A székrekedés megelőzésében is hasznát vesszük. A kivi enyhén hashajtó hatású, ezért a székrekedésben szenvedő idős betegek étrend-kiegészítőként is fogyaszthatják.
- Egészségügyi előnyei közé tartozik még a vérnyomás csökkentése, valamint az agyérgörcs megelőzése is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="853" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
- A szívbetegeknek leggyakrabban felírt béta-blokkoló gyógyszerek megemelhetik a vér káliumszintjét. Éppen ezért béta-blokkoló szedésekor csak mértékkel szabad magas káliumtartalmú élelmiszereket fogyasztani. Ezek közé tartozik a kivi is.
- Számos gyümölcs okozhat allergiás reakciót. Az egyik legerősebb allergén a kivi.
A hivatalos nevén Actinidia Deliciosa névre hallgató kivi őshazája Kína, de ma már szinte az egész világon termesztik. Új-Zélandon a legelterjedtebb, ezért a gyümölcs a szigetországban őshonos és nemzeti jelképként tisztelt madárról, a kiviről kapta a nevét, elsősorban a hasonlóságuk miatt. Magyarországon botanikus kertek gyűjteményeiben, illetve kertészetekben az 1950-es évek után terjedt el.
A kivi a közgondolkodás ellenére nem déligyümölcs, hanem mérsékelt övi gyümölcsfaj. Egzotikus volta csupán ázsiai származásából ered. Ugyanebből fakad, hogy a fagyokat kimondottan rosszul tűri. A 9 métert is elérő kivi hatalmas vízigényű növény, így sikeres termesztése elképzelhetetlen kiegészítő öntözés nélkül. Termesztésére a laza, humuszos talaj a legalkalmasabb, de remekül terem az enyhén savanyú (4,5–6 pH-jú), homokos, agyagos talajon is.
A kiviszüret időpontját az első komolyabb fagyok határozzák meg. A gyümölcsöt nem éretten szüretelik, utóérő. Hideg helyen több hónapig is eláll.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="960" width="1280" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A kivi kétlaki növény, ami azt jelenti, hogy külön egyeden fejlődnek a porzós és a nőivarú virágok. A kivit nem a szél, hanem elsősorban a méhek porozzák be, így a megfelelő termés kifejlődéséhez elengedhetetlen a rovarsegítők jelenléte. Méhek hiányában a pollenek mesterséges átvitele is megoldás lehet. Ilyenkor a megfelelő segédeszközzel kézzel kell elvégezni a beporzást.
A kivi akkor a legízletesebb, amikor az állaga az érett őszibarackéhoz hasonlít. Ehhez képest sokan savanyú gyümölcsként ismerik. Fanyarsága sokszor annak is köszönhető, hogy nem teljesen éretten kerül a boltok polcaira, majd a vásárlók éléskamrájába. Tehát a savanyú íz nem a gyümölcs sajátossága. A házi termesztésű kivi éretten igazán édes és finom.
A kivit általában nyersen fogyasztjuk. Főzés során vitamintartalmának nagy részét és eredeti zöld színét is elveszíti. Smoothie-ba vagy zöldturmixba is tehetjük. Desszertekben, gyümölcssalátában, túró- vagy joghurttortában is friss, könnyed és finom édesség lehet.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
