Lopásnak minősül a hullajtott agancsok gyűjtése, ötmilliós bírság is járhat érte

A szarvasok április elejéig vetik le agancsukat, amelyek engedély nélküli gyűjtése – főleg kereskedelmi célú, szervezett és állatkínzással járó formájában – a teljes erdei ökoszisztémát veszélyezteti: a tavaszra legyengült kondíciójú nagyvad mellett kárt szenvednek a fiatal facsemeték és a vékonykérgű fafajok is. Emellett lopásnak minősül, írta a Pilisi Parkerdő.

A tél végén az erdei ökoszisztéma sérülékenyebb, nyugalmának biztosítása, egyensúlyának megőrzése a fenntartható erdőgazdálkodás szerves része. Ebben az időszakban különösen nagy kárt okozhat a vadállomány szándékos megzavarása. A megriadt állatok ugyanis nappali pihenőhelyeik elhagyására, menekülésre kényszerülnek, ami végzetes sérülésükhöz, legyengülésükhöz és így akár pusztulásukhoz vezethet

– áll a közleményükben.

Erdőjáráskor, kiránduláskor így azzal tudjuk segíteni az erdei ökoszisztéma megújulását, ha a túrákra kijelölt utakon járunk és nem megyünk a sűrűbe.

Ha találunk hullajtott agancsot, ne vigyünk haza, hiszen ezek a fenntartható erdőgazdálkodás fontos információforrásai. Vizsgálatukkal a szakemberek képet kapnak az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas.

Éppen ezért a gyűjtést kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok, vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik, törvényes keretek között.

Vagyis, ha valaki engedély hiányában gyűjt és visz haza agancsot, az a jogszabályok szerint lopásnak minősül.

Sajnos vannak, akiknek egyáltalán nem számít az erdei ökoszisztéma megőrzése, kímélete és a vonatkozó törvényt sem tartják be. Ők azok az illegális agancsozók, akik nyereségvágyból végzik tevékenységüket. Az illegális agancsgyűjtők a hajszolással így állatkínzást követnek el, ami szabadságvesztéssel büntethető.

Az illegális agancsgyűjtést – főleg szervezett, kegyetlen formájában – az erdő is megszenvedi. A folyamatosan zavart állat kényszerűségből az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg. Így kárt téve a fiatal facsemetékben.

Ha kirándulás, túrázás közben agancsot feltehetően illegálisan gyűjtő embert, embereket látunk, az erdő érdekében értesítsük a Pilisi Parkerdő Zrt. erdészeit, vagy a rendőrség körzeti megbízottját.

A büntetés mértéke

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 9. § (2) bekezdése értelmében a hullatott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. A nevezett jogszabály végrehajtási rendelete 77. §-ának (5) bekezdésében úgy rendelkezik: „A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.” E nélkül tehát a hullott agancs gyűjtése lopásnak minősül. Továbbá a vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat az illegális agancsgyűjtőkre a Vadászati törvény értelmében: aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább százezer, legfeljebb ötmillió forintra bírságolható, és a bírság ismételten is kiszabható (84. § (1) f) és (2)).

A szarvasok hajtása az erdőben, amely agancstő-sérüléshez vezet, szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyv 244. §-a értelmében „aki (…) gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (…) a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

Kapcsolódó

Óriásagancsot vetett le a körösvölgyi gímszarvas

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjának kilenc éves gímszarvas bikája a napokban vetette le élete eddigi legnagyobb agancsát.