A Dél-Alföld csendes zugában egy országosan páratlan templom áll, melynek tornyában évtizedek óta reggel és este is megkondul egy harang. A Balástya közelében épült szépséges templom körül hangulatos díszpark húzódik, tavacskával, szabadtéri szentélyekkel. Az eszményi hely a magyar hindu közösség tagjai számára megnyugvást és töltekezési lehetőséget teremt. A közösség tagjai senkit sem akarnak meggyőzni, vagy megtéríteni, csupán az Istennel való kapcsolatukat szeretnének szorosabbra fűzni – a keleti filozófia szellemében.
Arccal kelet felé
Az európai tudósok és az értelmiség India iránti érdeklődése a 18-19. században kezdődött. India brit gyarmatosítása ezt az érdeklődést nemcsak fokozta, hanem a kultúra megismerése kézzelfogható közelségbe is került. A német filozófusok, mint Arthur Schopenhauer és Friedrich Schlegel, nagyra becsülték az indiai spirituális és filozófiai gondolatokat. Magyarországon Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) volt az első jelentős kutató, aki Indiába utazott, és ott létrehozta az első tibeti-angol szótárt. Munkássága révén Magyarország is bekapcsolódott az indológia tudományába.
A 20. század első felében az ezoterikus és spirituális mozgalmak egyre népszerűbbé váltak Európában és Magyarországon is. Tagore, a híres indiai költő és filozófus, 1926-ban Magyarországon járt, ami nagy hatást gyakorolt a magyar kulturális és irodalmi életre. Látogatása során találkozott többek között Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal, és előadásokat tartott, amelyek mély benyomást tettek a korabeli értelmiségre.
A 19. század végén, de főleg a 20. században több indiai tanító is eljutott nyugatra, és személyes jelenlétük megtermékenyítően hatott az amerikai és európai spirituális gondolkodásra. Ezek a gondolkodók különféle filozófiai és spirituális tanításokat hoztak magukkal. A legelső ilyen tanító Swami Vivekananda volt, aki 1893-ban Chicagoban tartott nagyhatású beszédet a Világvallások Parlamentjében. Bhaktivedanta Swami 1965-ben érkezett az Egyesült Államokba, és a mi történetünk, azaz Nandafalva története az ő személyéhez köthető
– fogalmazott Krasznai Zoltán.
A hetvenes években azután felgyorsultak az események a magyarországi hindu közösség körül. Néhány lelkes pesti fiatal 1979-ben azzal a céllal keresett tanyát az Alföldön, hogy a bhakti-jógát gyakorolja nyugodt környezetben. Később egyre többen csatlakoztak a csapathoz, a közösség tagjai idővel családot alapítottak, gyermekeik születtek. Az alföldi hindu templom megépítéséről, a keleti filozófiák szépségéről, a spiritualitáshoz fűződő viszonyukról mesélt Krasznai Zoltán, a Hindu Vaisnava Közösség titkára a Sokszínű vidéknek.
Hogyan kezdődött a történetük?
A kis balástyai hindu közösség 45 éves, 2000-ben saját erőből templomot épített. Akkor volt saját iskolánk és óvodánk. Aztán jött a gazdasági válság, és egyre nehezebb volt a megélhetés a tanyavilágban. Sokan elköltöztek, külföldre mentek. De a kis közösség és a templom a mai napig is működik, sőt az itt élőknek nagy terveik vannak a jövőre nézve. Hogy civilben mivel foglalkoznak az itt élők? A kép nagyon sokszínű. Tanár, gyógyszerész, sofőr, vállalkozó, képzőművész.
A spirituális érdeklődés nem kötődik a világi képzettséghez vagy a foglalkozáshoz. A buddhistákhoz hasonlóan egyszerűen nincs olyan törekvésünk, hogy meggyőzzünk bárkit, hogy hagyja el a világnézetét, és térjen át a mi hitünkre.
A hit a lélek evolúciójának a terméke. Szeretünk mesélni arról, hogy látjuk a világot, milyen kincseket őriz az ősi indiai bölcselet, de nem célunk, hogy bárki is rábeszéljünk, hogy közénk álljon. Persze erre is megvan a lehetőség.
Ki tervezte a gyönyörű épületet? Milyen tervek mentén körvonalazódott a templom és a környezete?
Amikor a templomépítés ötlete felmerült, mindenkinek volt valamilyen elképzelése. Végül úgy döntöttünk, felkeresünk egy templomépítésben járatos szakembert. Így találtunk rá Szigeti Gyula tervezőre, akinek frissen tervezett református templomát a közösség személyesen is megnézte Székesfehérváron. Szigeti úr elvállalta a felkérést, és szakmai elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban, hogy feleségével két hétre leköltözött hozzánk, hogy személyesen is megtapasztalja a közösség életének ritmusát.
Milyen részei vannak Nandafalva hindu templomának?
A templom épülete szimbolikus elemeket hordoz. Váza egy tanyaépület, rajta egy hindu templomtorony, körülötte kerengő. Azt szimbolizálja, akik mi vagyunk és ahogy gondolkodunk a világról. Magyar emberek vagyunk, és a magyar a nemzeti kultúránk. Ám mélyen megragadott bennünket India ősi bölcselete, és az életünk részévé vált.
A templom tornyában egy nagy harang lakik, amelyen a szózat sorai olvashatók. Minden délben és este hat órakor automatikusan megszólal. A templom 80 négyzetméteres belső tere hasonlóan a keresztény templomokhoz egy oltár részből és egy, a hívők számára fenntartott részből áll. A padokat és a nyílászárókat a közösség saját asztalosai készítették nagy gonddal. A mennyezeti freskó, amely Visnu tíz jelentősebb alászállását, avatárját ábrázolja Krasznai Barbara festőművész munkája, aki szintén a közösség tagja.
Nagyon szép szobrok teszik varázslatossá az épület környezetét. Milyen célt szolgálnak ezek a kompozíciók?
A templom előtti parkban Indiából rendelt és ideszállított vörös homokkő szentélyek találhatók. Nagyon sok a látogatónk pedig nem hirdetjük. Az emberek sétálnak a parkban, leülnek a tópartra, körül járják a templomot. Sokan rendszeresen visszajárnak ide elmélkedni, megnyugodni, töltekezni.
Miről elmélkednek Nandafalván? Miben tér el az Önök szellemisége a nyugati ember gondolkodásmódjától?
Ezt sokan kérdezik tőlünk. Alapvetően éppen ugyanolyan emberek vagyunk, mint mindenki más. Van azonban néhány olyan gondolat, eszmény, ami számunkra érték, és ezeket igyekszünk az életünkbe beépíteni, hétköznapjaink részévé tenni. A legfontosabb ezek közül az Istennel való kapcsolatunk. Ha a kapcsolatot elveszítjük, akkor a legjobb barátunkról feledkezünk meg, és teljesen magányosak lehetünk egy olyan világban, ahol nem sok embert érdekel, mi van velünk. Az Istennel való kapcsolat a hiten alapszik, de lelki gyakorlatokkal tudjuk aktívan kezdeményezni ezt a kapcsolódást. Ilyenek a meditáció, az ima, a templom szolgálat, az emlékezés, a szentírások olvasása, és sok minden más.
Nagyon fontos eleme a világnézetünknek a halállal kapcsolatos felfogásunk.
Egy másik fontos eleme a gondolkodásunknak a karma törvénye. Ez az a tanítás, amit a népi bölcsesség is megfogalmaz, mert az emberek ezt mindig is érezték, hogy a dolgok így működnek. „Ki mint vet úgy arat” „Ki mint veti ágyát úgy alussza álmát” Vagyis a tetteinknek és szavainknak nyoma van. Nyoma marad. „Jó tett helyébe jót várj…” Jótetteinkért megkapjuk a jutalmat, a rossz tettekért pedig a büntetést. Hogy ez a törvényszerűség hogyan működik a gyakorlatban egész pontosan nem tudhatjuk. Nagyon szövevényes a karma törvénye.
Vegetariánusak vagyunk. Ennek oka, hogy azt gondoljuk, növényi táplálékkal is teljesen egészségesen lehet táplálkozni, és így nem kell megölni az állatokat.
Mit tegyen, aki szeretné jobban megismerni a közösséget?
Nandafalva egy 30 hektáros területen található. Van saját legelőnk, erdőnk. Szeretnénk a jövőben minél több olyan programot szervezni, amelyek kapcsolódnak a spiritualitáshoz. Nandafalva anyatemplomként működik. Ez azt jelenti, hogy nem kapcsolódik egy vallási szervezethez vagy egy vallási tanítóhoz. Az önismeret, jóga, személyiségfejlesztés, filozófia, egészségmegőrzés, környezetvédelem és természetesen a kulturális programok sem maradhatnak ki a felsorolásból. Télen egy Tagore estet tervezünk, a közeljövőben pedig egy filozófiai előadás sorozatot is indítunk.
Azon kívül, hogy a hindu templomban 45 éve minden nap végzünk templomi szolgálatot és bemutatunk szertartást, ezenkívül az idelátogatók számára szeretnénk a jövőben minél több spirituális élményt nyújtani. Minden látogatót szeretettel várunk! Nandafalva látogatása ingyenes. Ha valaki szeretne személyesen is kapcsolatba lépni velünk, akkor érdemes előre időpontot egyeztetni.
