Kertünk-Portánk

500 ehető növény is megterem az erdőkertekben

Csak havi néhány órás elfoglaltságot igényelnek ezek a területek.
Korábban a témában:

500 ehető növény termesztése és gondozása csak havi néhány órát vesz igénybe ebben a kertben, írja a Treehugger.

Dolgozzunk össze a természettel, ahelyett, hogy szembemennénk vele, és akkor hatalmas bőséget érhetünk el, valamint a változó éghajlati igényeknek megfelelő rugalmasságot is.

A Földön hatalmas területeken léteznek olyan növények, amelyek kimerítik a termőtalajt, mindenféle vegyi anyagot igényelnek, a természetes élőhelyeket és a széndioxid-megkötő fákat eltávolítják miattuk, és amelyek a sokféleség hiányából fakadóan érzékenyek a betegségekre és az időjárási változásokra.

Fotó: Pixabay

A megoldás: erdőkertek

Ahelyett, hogy teljesen a természet ellen dolgoznának, az erdőkerteket úgy tervezték, hogy utánozzák a természetes ökoszisztémákat, hiszen a természet pedig tudja, hogyan kell jól csinálni a dolgokat, még ha egyeseknek ez furcsán is hangzik.

Martin Crawford, az Egyesült Királyságban működő erdőgazdálkodási úttörő Thomas Regnault lenti kisfilmjében arról beszél, amit mi élelmiszertermelés címen megszokottnak tartunk, és évtizedek óta bevett hagyományként folytatunk, pedig ez egyáltalán nem normális a természet szempontjából.

A mezők monokultúrákban népesítenek be hatalmas területeket, ami egyáltalán nem szokványos az emberi agrártermelésen kívül. Az erdősített vagy félig erdősített rendszerek azok, amelyek az ökoszisztémának megfelelően működnek, mentesen az emberi beavatkozásoktól.

Már korábban is hallottunk Crawfordról, de Regnault filmje inspiráló illusztrációja annak, hogy mennyire érzékeny az agrárgazdaság. Különösen napjainkban, amikor szélsőséges időjárást ígérő jövővel kell szembesülnie.

Idén tavasszal az árvizek katasztrofálisnak bizonyultak a közép-nyugati gazdálkodók számára, de Európában is kezd felborulni a megszokott agrárgazdálkodás a klímaváltozás miatt.

A sík mezőktől vagy kertektől eltérően a mérsékelt éghajlatú erdőkben hét réteg van: magas fák, alacsonyabb fák, cserjék, évelők, talajtakaró rétegek, gumósok és kúszónövények.

Egy ilyen formán felépített, többrétegű rendszer esetében, bármilyen is az időjárás, a legtöbb növény jól terem. Néhánynak a termése talán gyérebb lesz, míg más növényeké gazdagabb. Így biztosítja ez a gazdálkodási rendszer a maximális alkalmazkodást és az időjárási tényezőkhöz a kellő rugalmasságot

– fejti ki Crawford.

Crawford 1994-ben kezdett hozzá rendhagyó erdőkertjének a telepítésébe, az akkor épp növekedésnek induló kertészet mára dúsan burjánzó kertrendszerré gyarapodott, több mint 500 ehető növénnyel.

Hab a tortán, hogy ez a fajta kertgazdálkodás csak havi néhány órás törődést igényel, hisz fenntartja magát. Külön öröm, hogy ezek az úgynevezett élelmiszer-erdők vagy erdőkertek rendkívül szépek is, hisz jobban hasonlítanak az anyatermészetre a maga keresetlenségében, mint egy mezőgazdasági vagy termesztéssel foglalkozó területre, kertre.

A fenntartható növénygazdálkodásról érdemes példát venni mindenkinek, hisz bárki számára elsajátítható és megvalósítható, a mezőgazdaság jövőjének pedig nagy valószínűséggel ez lesz az útja.

Dübörög a fenntartható magyar mintafalu
Gömörszőlősön csak a rendelkezésére álló erőforrásokat hasznosítják.

Kiemelt kép: Pixabay

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.