Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében az aszály okozta és egyéb betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő – állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát, írja az MTI.
A Kínában őshonos páfrányfenyő, tudományos nevén Ginkgo biloba ma már világszerte megtalálható a parkokban és kertekben, ám vadon élő populációit a kihalás fenyegeti a fakitermelés miatt, olvasható a BBC hírportálján.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány készítői 15 és 667 éves kor közötti páfrányfenyőket tanulmányoztak, megvizsgálva fagyűrűiket, elemezve sejtjeiket, kérgüket, leveleiket és magjaikat.
A genetikai vizsgálatok eredményei pedig azt mutatták, hogy az öregedéssel összefüggő gének nem kapcsolódnak be automatikusan egy adott “életkorban”, mint más növényeknél, például a fűféléknél és egynyári növényeknél.
A titok a nagyon egészséges védekezőrendszer fenntartásában rejlik, és abban, hogy a fajnak egyszerűen nincs egy előre meghatározott öregedési programja. Ahogy a ginkók öregszenek, a jelek szerint nem gyengül azon képességük, hogy védekezzenek
– magyarázta Richard Dixon, az Észak-texasi Egyetem munkatársa.
Mindez azt jelenti, hogy bár egy több százéves páfrányfenyő kívülről viharvertnek tűnhet a fagyások és villámcsapások miatt, az egészséges fejlődéshez szükséges folyamatai még mindig remekül működnek “odabent”.
Dixon szerint hasonló lehet a helyzet a többi hosszú életű fa, köztük az óriás mamutfenyő esetében is, amely tele van antimikrobiális kemikáliákkal.
A világ legöregebb élő fája egy több mint 4800 éves simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva). A folyamatos tápanyag-, fény- és vízellátás mellett az ilyen magas kor elérésének képessége valószínűleg összefüggésben van a lassú fejlődési ütemmel, a sejtszintű adaptációval és az olyan másodlagos behatásokkal szembeni viszonylagos védelemmel, mint a kártevők és betegségek, az éghajlati szélsőségek, valamint a katasztrofális fizikai sérülések
– jegyezte meg a tanulmányhoz kapcsolódóan Mark Gush, a brit Királyi Kertészeti Társaság (RHS) munkatársa.
Kiemelt kép: Pixabay
