Kertünk-Portánk

Hosszú távon katasztrofális következményei lehetnek a növényvakságnak

Az életünk és egészségünk függ a növényektől, de ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni.
Korábban a témában:

Talán azt hisszük, mindez nem lehet gond, mert van, aki felismeri őket helyettünk, és különben sincs rájuk szükségünk. De vajon tényleg így van ez?

Hogy egyszerű példával éljünk, mit gondolnánk arról az embertársunkról, aki nem ismerne fel egy tyúkot vagy egy tehenet, csak a boltban vásárolható, néha kétes eredetű, feldolgozott húsukat, esetleg annak az elkészítési módjaira tudna egy-két praktikát. Tanulatlannak és talán butának is gondolnánk. Holott a növények legalább olyan fontos, ha nem fontosabb szerepet töltenek be az életünkben, mint az állatok.

A növényvakság az a jelenség, amikor az ember képtelen megnevezni a környezetében növő virágokat, bokrokat, fákat, egyszóval a növényeket, amelyek körülveszik. És nemcsak a nevüket nem tudja, szinte észre sem veszi őket, számára azok mintegy háttérként beleolvadnak a terepbe.

1998-ban két amerikai botanikus, Elisabeth Schussler és James Wandersee a növényi vakságot így definiálták:

Növényvakság elsődlegesen az, amikor valaki képtelen észlelni és felismerni a környezetében lévő növényeket, másodlagosan pedig nem látja meg a növényeknek a bioszférában és az emberi létben betöltött szerepét.

A növényvakság egyik oka, hogy a városlakók fokozatosan eltávolodtak a természettől, megszűnt a kapcsolatuk az őket körülvevő környezettel, a természetes élővilággal, a flórával csakúgy, mint a faunával.

A növényvakság oka

James Wandersee és Elisabeth Schussler botanikusok szerint a növények azért nem keltik fel az érdeklődésünket, mert híján vagyunk azoknak a vizuális kapaszkodóknak, amelyek ebben a segítségünkre lehetnének. A növényeknek nincs arcuk, nem mozognak, nem viselkednek fenyegetően. Agyunk vizuális kérge kiszűri a naponta látottakból a feleslegesnek ítélt adatokat, így a növényeket is. Úgy gondoljuk ugyanis, nem mi függünk a növény- és az állatvilágtól, hanem fordítva, ők függnek tőlünk.

Fotó: pixabay.com

Miért baj a növényvakság?

A 21. század legnagyobb kihívásai közül a legtöbb a növényekkel függ össze: a globális felmelegedés, az élelmiszerbiztonság és az új gyógyszerek szükségessége, amelyek segíthetnek a betegségek elleni folyamatos küzdelemben. A növények felépítésének, szerepének és sokféleségének alapvető ismerete nélkül kevés a remény, hogy ezeket a problémákat kezelni tudjuk.

A növénykutatás kritikus fontosságú számos tudományos áttörés szempontjából, a problémásabb ételkultúráktól kezdve a hatékonyabb gyógyszerekig

– mutatott rá a BBC munkatársa, Christine Ro.

A növények évezredek óta nyújtanak táplálékot, orvosságot nekünk, ugyanakkor meg is mérgezhetnek, meg is sebezhetnek, és az, hogy ma már képtelenek vagyunk felsorolni a legtöbb növény hatásait, annak a jele, hogy eltávolodtunk a természettől. Eleink még tudták, milyen tea kell a meghűlésre, vagy melyik növény segít fájdalom esetén, netán melyik gyógynövény hasznos a sebgyógyításban.

A növényvakság széleskörűvé válásának ékes bizonyítéka, hogy egyre kevesebben tanulnak botanikát, és az iskolai kerettantervben is kisebb szerep jut a növényismeretnek, pedig gyerekkorban a legfogékonyabb erre az ember.

Fotó: pixabay.com

Hogyan alakul ki a növényvakság?

A növényvakság gyermekkorban kezdődik, amit súlyosbít, mennyire kevés hangsúlyt fektetnek az általános iskolai tananyagban a botanikai ismeretekre, amelyeket indokolt lenne magasabb óraszámban oktatni.

A téma elhanyagolása, mellőzése alapvetően akadályozza a növényekhez és a környezethez való pozitív hozzáállást, egészséges viszony kialakulását. Nem ösztönzi a tanulókat arra, hogy többet tudjanak meg a növényekről és a környezetükről.

A növények érzik, ha hozzájuk érünk - és nem szeretik
Ha többször megérintenek egy növényt, az akár 30 százalékkal is visszaeshet a növekedésben.

A modern gyógyszerészet megjelenésével talán nem tűnik mindez valódi problémának, pedig a gyógyszerek jelentős részének hatóanyagát gyógynövényekből nyerik. Függünk a növényektől, még ha ez a mindennapokban eszünkbe sem jut. Egyrészt táplálkozásunk alappillérei, másrészt biztosítják számunkra a létezésünkhöz szükséges oxigénben gazdag levegőt.

De ne felejtsük el a növények óriási szerepét, vagyis az elpusztításukét a globális felmelegedésben és a klímakatasztrófában sem.

Az állattenyésztés preferenciája miatt az oktatásban nagyobb hangsúlyt fektetnek az állatokra, mint a növényekre. Ráadásul a pedagógusok is előszeretettel példálóznak velük, a mesék és a tanmesék is állatokról szólnak, a gyerekek empátiája is feléjük nő egyre inkább.

Az életünk és egészségünk függ a növényektől, de ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni. A bolygónk védelméért tett közvetlen cselekedetekből is  gyakran kiszorulnak

– mondja Kathryn Williams, a Washington Egyetem biológusa.

Vajon milyen lenne a világ, ha több ember venné észre a növények jelentőségét, és egyfajta zöld társként, potenciális gyógyszer- vagy élelmiszerforrásként és a közösségünk szeretett tagjaként tekintenénk rájuk?

Gyógyító gyomok úton-útfélen és a kertben is
Ezek a gazok kifejezetten hasznosak.

Ahhoz, hogy a növényvakság ne alakuljon ki, vagy visszafordítható legyen, arra van szükség, hogy ne csak az oktatás keretein belül, de otthon is megtanulják a gyerekek, miért és mennyire fontos a természet, és hogyan kell viszonyulniuk hozzá. Jó ötlet lehet például a közös erdei séta, a botanikuskertek látogatása, vagy otthon egy konyhakert kialakítása, ha erre nincs lehetőség, balkonládák beültetése, hogy a gyerekek első kézből lássák, honnan származnak az élelmiszerek, és mennyi munkával jár a termesztésük.

Kiemelt kép: Pixabay

Elbűvölő növényszobrok a nagyvilágból
Összegyűjtöttünk néhány gyönyörű és grandiózus alkotást a földkerekségről.

Kommentek

Peeled garlic in bowl
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.