A Baranya megyei Nagypallon áll egy tornácos parasztház, melynek az egész környékről a csodájára járnak. A fehér falra festett díszes virágmotívumok vonzzák a tekintetet, a kék-fehérbe öltöztetett nyári konyha pedig már-már idegenforgalmi nevezetesség.
Astrid és párja, András december óta laknak a 70 négyzetméteres házban, de azóta számtalan dolgot felújítottak az épületen. Az ő kezük munkáját dicséri a falakon végigfutó, színes virágfestés is, ami a ház oromzatán az utcáról is látható, de az oldalfalakon, a tornácnál is gyönyörű virágoskertet varázsoltak az őszbe.
Rádai Astrid Németországból érkezett hazánkba 16 éve, és Nagypallon talált otthonra. Korábban Pécsváradon élt, de jobban szereti párjával a vidéket, mint a várost.
Mindig is nagyon tetszettek a parasztházak, és örülök, hogy rátaláltunk a mostanira a párommal, Andrással
– kezdi Astrid, aki az itt töltött évek alatt tökéletesen megtanult magyarul.
Nagypall mindössze négy kilométerre van Pécsváradtól, ami már városnak számít a maga négyezer lakosával Nagypall 338 lakójához képest.
A takaros, tornácos parasztház felújításánál az energiatakarékosság és a belső modernitás is szempont volt, kívülről azonban mindenképp meg akarták tartani az épület eredeti, vidéki jellegét.
A telken áll egy másik lakóház is, valamint egy nyári konyha, ami korábban lomtárként funkcionált, de a pár kihasználta a tavaszi kötelező karantént, és hozzáfogott, hogy megvalósítsa az elképzelésük szerinti felújítást.
Astrid bajor származású, így vegyítettük a magyar motívumokkal a bajor színeket, a kék-fehéret. Az összhatás pedig olyan jól sikerült, hogy aki jön hozzánk vásárolni, az mind meg akarja nézni a nyári konyhát is. Itt elüldögélünk 20-30 percet bárkivel, aki betér hozzánk
– meséli András.
Így nézett ki a konyha előtte
A nyári konyhát teljes egészében a pár újította fel saját kezűleg, a vakolástól kezdve a bútorok lefestéséig mindent maguk csináltak.
Azért is nagyon szeretem ezt a kis konyhát, mert nagyon praktikus, amellett, hogy a szemet is gyönyörködteti. Öröm itt a főzés. Így odabent, a lakóházban nem terjeng semmilyen konyhai szag, ott ugyanis minden gipszkarton, az elrendezése pedig egyfrontos, így megkíméljük valamennyire a falakat. És ami még fontosabb, jólesik ide kiülni, beszélgetni
– ecseteli Astrid.
A kék-fehér nyári konyha teljes díszében
A magyaros köcsögök mellet jól mutatnak a falakon a meisseni hagymamotívumok, ahogy jól megférnek egymás mellett a magyar és német vendégköszöntő és marasztaló feliratok is.
Nem kevesebb, mint száz váza ékeskedik itt, de a magyaros hímzés, a kékfestő vászon is felismerhető.
Hagyatékkal foglalkozunk, és amikor jönnek hozzánk a vevők, mindig kérdezik, megnézhetik-e a konyhát, annyira tetszik nekik. Már híre is ment a környéken. Egyszer megtörtént az is, hogy megállt egy német rendszámú autó az utcában a házunk előtt, és érdeklődtek, lefotózhatják-e. Természetesen igent mondtunk, hisz büszkék vagyunk a munkánkra
– meséli a pár.
Bár nem a házfelújítás a szakmájuk, de a plafont is ketten hozták rendbe, sőt a villanyt, az elosztókat is maguk szerelték be, autodidakta módon elsajátítva az ismereteket.
Az is gyakori, hogy a falubeliek hoznak egy-egy szép kék holmit, amit nekünk ajándékoznak, mert úgy vélik, jól mutat majd nálunk. Mindketten közvetlen emberek vagyunk, így nagyon örülünk az efféle gesztusoknak, arról nem is beszélve, mekkora örömöt szerzünk az ajándékozóknak, akik nagyon szeretik látni, hogy kikerült az ő edényük vagy egyéb holmijuk a konyhánkba, ahol aztán majd sokan megnézik
– mosolyog a háziasszony.
Kiemelt kép: Rádai Astrid
