A Debreceni Egyetem (DE) kutatói szerint az A2-es tej az utóbbi évek legnagyobb tejipari innovációja, mivel sajátos fehérjeszerkezete miatt kevésbé okoz emésztési panaszokat, mint a forgalomban lévő tejek, írta az MTI.
A DE kutatói olyan szarvasmarhafajták feltérképezésébe kezdtek, amelyek ilyen, úgynevezett szupertejet állítanak elő
– közölte honlapján az intézmény.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Magyarországon elsősorban A1-es, valamint A1-A2-es béta-kazein fehérje genotípusú tejet fogyasztunk, mivel az Európában és hazánkban is első számú tejelő szarvasmarhának számító holstein-fríz fajtájú tehén ilyen tejet ad
– idézi a közlemény az egyetem Béri Bélát, az állattenyésztési tanszék tanárát.
Elmondása szerint a tanszéken négy tejhasznosítású, valamint a kárpáti borzderes szarvasmarhafajta tenyésztését vizsgálják, ezek a fajták ugyanis feltételezhetően A2-es tejet termelnek.
A jelenlegi laboratóriumi vizsgálatok középpontjában az angol jersey fajta áll, amely a holstein-frízhez képest ugyan kevesebb tejet ad, azonban zsír- és fehérje-összetétele sokkal jobb, és az első eredmények alapján A2-es tejet termel
– ismertette a kutató.
Hozzátette: az A2-es tej nem tartalmazza azt a fehérjetípust, ami emésztési problémákat okoz. Kutatásukban az állományból begyűjtött fülporcminták segítségével más genetikai jellemzők mellett meghatározzák, hogy az adott egyed az A1-es vagy az A2-es típushoz tartozik-e.
Az esetleges problémákat okozó fehérje megjelenése egy genetikai módosulás, mutáció következménye, így a régebbi szarvasmarha fajtáknál nagy valószínűséggel nem jelenik meg. A holstein-fríz meghatározóan A1-es tejet állít elő, azonban vannak olyan egyedek, amelyek a “szupertej” elválasztására is képesek.
A mesterséges termékenyítésben résztvevő, A2-es típust örökítő tenyészbikák szelektálásával és felhasználásával a holstein-fríz fajtánál is előnyösen változhat a tejfehérje-összetétel, és mivel egy apaállattól akár több százezer utód is származhat, a megfelelő bikák kiválasztásával gyors eredményt lehet elérni
– magyarázta Béri Béla.
Az egyetemi docens azt mondta, a mintákat jelenleg Kanadában elemzik, de a technikai feltételek helyben is adottak. A kutatók a közeljövőben szeretnék elérni, hogy a molekuláris genetikai vizsgálatokat a DE mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának a laboratóriumában végezzék el, és a vizsgálatok tanúsítványként szolgálhatnak a szarvasmarha-tenyésztők számára az állományuk által termelt tej fehérje-összetételének igazolására.
A magyar tejipar is figyelemmel követi a vizsgálatokat, és az A2-es tej forgalmazásáról is egyeztetnek a piaci szereplők
– fűzte hozzá a szakember, aki megjegyezte, hogy Magyarországon alacsony a tejfogyasztás, a kutatás célja, hogy fellendítsék ezt a piacot.
