A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány évente mintegy 1200 hívást kap a rókákkal kapcsolatos problémák miatt, elszaporodtak a ravaszdik Veszprémben – írta a Veol.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Németh József, a Fehér Holló Vadmentő Alapítvány vezetője szerint napjainkban mintegy 30-40 róka fordul elő a városban. Vannak fix pontok, ahol rendszeresen találkozhatnak velük az emberek, ilyen például a Dózsaváros, az egyetem környéke és a Cholnoky-lakótelep is.
A rendszerváltás után az agrárium robbanásszerű fejlődése – a nagyobb kapacitású és korszerűbb gépek megjelenése, áttérés a több kilométeres óriás parcellákra, a mezővédő erdősávok megszűnése – arra kényszerítette a ragadozókat, hogy kövessék a zsákmányállatokat, és így folyamatosan, egyre közelebb költöztek a falvakhoz, városokhoz, ahol paradicsomi állapotokat találtak
– mondta a portálnak a szakember.
Szerepet játszott a rókák “városiasodásában”, hogy a települések szélén megjelentek a multik, amelyek naponta több ezer embert fogadnak. Ismerve a szemetelési kultúrát, a parkolókban eldobált ételmaradékok és az áruházak kukái „svédasztalt” teremtettek az intelligens rókák számára, akik egyre inkább megszokták az ember közelségét.
Az első példányok még csak 500 méterrel fialtak közelebb a városhoz, az évek múltával pedig az elhagyatott területeken megjelentek a városokban is a rókák.
A problémát megoldani csak összefogással, a városi példányok befogásával és legalább 30 kilométerre történő kitelepítésével, illetve az elhagyatott területek rendben tartásával, valamint a rókák etetésének megszüntetésével lehet
– nyilatkozta Németh József.
A vadmentők vezetője arra is figyelmeztetett, hogy a rókánál is fennállhatnak azok a felvehető és átadható fertőzések, amelyek egy kóbor állatra jellemzőek. Ugyanakkor jó tudni, hogy a veszettség terén a denevér és a sün a legveszélyesebb, utánuk jön a kóbor macska, és csak ezután következik a róka.
