Edit kertjének alakulását több éve követem a Facebookon. Onnan kezdve, hogy egy teljesen lekövezett kis udvaron alakított ki egy igazi oázist cserepes növényekkel. Azóta elköltöztek, most már egy igazi, nagy kertben élnek a növényei, melyek jócskán megszaporodtak…
Simonics Edit és férje 9 évvel ezelőtt költöztek Angliába, azon belül is Yorkshire megyébe. Az egyébként üvegművesként dolgozó Edit szenvedélye a növények és a kertészkedés, amit három éve már a saját kertjében gyakorolhat. Igazi maximalistaként szabadkozott, hogy még nagyon fiatal a kert és nagyon messze van még attól, amit el szeretne érni benne, de megmutatta, hogy milyen is a „félkész” kertje.
Mennyit nyomott a latban a házkereséseteknél a kert?
Gyakorlatilag a kert miatt vettük meg a házat. Itt Angliában nem könnyű megfizethető áron olyan ingatlant találni, amihez ekkora kert társul, így azonnal lecsaptunk rá, mikor megláttuk a hirdetést.
Honnan, milyen állapotból indultatok?
A kertet gyakorlatilag letarolta az előző tulaj, rengeteg fát vágott ki vagy csonkolt meg nagyon erősen. Egy pár bokron és elgyötört növényen, valamint a nagy füves területen kívül semmi nem volt itt, amikor beköltöztünk. A talaj erősen agyagos kötött, így rengeteg komposztot nyelt el az elmúlt években a növények ültetésekor.
Hogyan álltál neki a kert tervezésének? Milyen szempontokat tartottál szem előtt?
Sok időm nem volt a tervezésre, mert a költözéskor már több mint 200 cserepes növény várta, hogy végre kiültessem. Az előző ház kertjében, amit béreltünk és ami teljesen le volt kövezve, pot kertészkedtem („cserép kertészkedés” – Angliában ez is kertészeti stílus). Cserépben neveltem mindent. Itt is egy teljesen üres területből varázsoltam dzsungelt.
Az új saját kertben rengeteget dolgoztam az első évben, a legnehezebb része az ágyások kialakításánál a fű felásása-feltépése volt. Azt már az elején tudtam, hogy több részre szeretném osztani a kertet, van egy árnyékosabb sarok a házhoz közel, ahová a félárnyék kedvelő növények kerültek (japán juharok, tűzesők, hortenziák, rododendronok, kaméliák, páfrányok).
Van egy évelős ágyás, a középső ágyásban főként díszfüvek és díszhagymák kaptak helyet egy kis wildlife pond-dal (kis tó vízinövényekkel, ami bevonzza a kertbe a békákat, szitakötőket és egyéb hasznos élőlényeket.
Van két trópusi ágyás, ahol háromféle banán, többféle pálmafa, egy eukaliptusz fa, gyömbérek és egyéb trópusi, szubtrópusi növények kaptak helyet.
Fontosnak tartom, hogy a környezetre hasznos módon kertészkedjek, így semmilyen vegyszert vagy rovarölőt nem alkalmazok, kizárólag biológiai védekezést használok és igyekszem rovar- és madárbaráttá tenni a kertem, hogy ők végezzék el helyettem ezt a feladatot.
A növényekről, gondozásukról rendszeresen beszámolsz az Edit’s garden Facebook-oldaladon is. Honnan van ez a sokrétű tudásod?
A növények szeretetét édesanyámtól és keresztanyámtól örököltem, és az Ausztráliában eltöltött másfél évem is erős hatással volt rám a trópusi-szubtrópusi növények tekintetében.
A tudásomat autodidakta módon, rengeteg olvasással, kutatással szedtem össze. Az elején minden növénynek, ami megtetszett és megvettem a kertbe, annak utánanéztem, milyen körülmények az ideálisak a megfelelő fejlődéshez. Így épült növényről növényre a tudásom. Később elkezdtem követni más hobby és profi kertészek munkait, akiktől rengeteget tanultam es tanulok ma is. Az angliai kastélykertek is nagyon inspirálóan hatottak ram. Az első itt töltött évek alatt rengeteg helyen jártunk egész Anglia területén.
Később egy angliai magyarok kertészkedéssel kapcsolatos Facebook-csoportjának adminja lettem harmadmagammal, ahol az itt élő lelkes kertészkedőkkel együtt közösen osztottuk meg a tapasztalatainkat és nyújtottunk segítséget egymásnak az Angliában való kertészkedéssel kapcsolatban. Öröm volt a részesévé válni annak, hogy a kertészkedés élménye, szeretete, milyen jól összekovácsolja az itt élő magyarokat.
Melyik a kedvenc részed a kertben?
Mindig más. Bár igyekszem úgy növényeket választani, hogy egész éven át folyamatosan legyen miben gyönyörködni a kert összes részében, de nyilván vannak adott időszakok, amikor az árnyékos ágyásban levő növények vannak a csúcson, vagy éppen ősz elején, amikor az egzotikus növényeim alkotnak dzsungelt a trópusi kertrészen.
Melyek a kedvenc/számodra különleges növényeid?
Az angliai kertészkedésben azt imádom, hogy nagyobb palettából választhatok növényeket, mert itt olyan szubtrópusi növények is áttelelnek kisebb mulcsozással, amik otthon kifagynának és csak lakásban vagy télikertben teleltethetők. És vannak olyan növények is, amiknek nagyon kedvez az itteni párás levegő, rendszeres eső. Bár az utóbbi pár év nagyon aszályos volt, kiugróan meleg nyarakkal. Azért szeretném hozzáfűzni, hogy az a kép, amit általában van a fejünkben az esős, szürke, borús Angliáról, csak részben igaz. Vannak esős időszakok és bizony előfordul, hogy másfél hétig nem látjuk a napot, de közel sem olyan vészes, mint ahogy azt sokan lefestik. Én kifejezetten szeretem az enyhe teleket, azt, hogy november végén és februárban is vannak virágzó növények a kertben, és egész télen zöld a fű , nincs az a nagy szürkeség ilyenkor, mint otthon.
Hetente nagyjából mennyit tevékenykedsz a kertben ahhoz, hogy így tudjon kinézni?
Most lesz három éves a kert és egy jelentős részén már kialakultak az ágyások és vastag mulcsréteg védi őket a gazosodástól. De nem értem a végére még az összes ágyás kialakításának és szegélykövezésének, és addig bizony kicsit több a feladatom a kertben. A képek, amiket most láthattok, főként tavalyról valók, idén még dúsabb lesz és rengeteg plusz évelővel bővült. Idén rengeteg egynyárit és évelőt indítottam magról is, amik jelenleg az üvegházban várakoznak a kiültetésre. Igyekszem úgy kialakítani a kertet, hogy pár év elmúltával már ne kelljen ilyen sokat “dolgozni” benne, bar szeretem csinálni, de azért ez az első pár év elég keményen igénybe vesz fizikailag.
De mindig keresem az újabb ötleteket, hogyan könnyíthetem meg a munkámat úgy, hogy közben jót is tegyek a környezetemmel, például a legutóbbi ilyen, az a helyben komposztálás (mulcshagyó komposztálás), ami egyben táplálja a talajt, segít a föld kiszáradása ellen (itt szinte mindig van légmozgás, ami szárítja a talajt).
Tavasszal és ősszel az ültetési időszakban kicsit többet foglalkozom a kerttel, de átlagban heti 7-9 órát. Ami soknak hangozhat, de ebbe az is beleszámít, hogy munka után körbenézek vagy locsolom kicsit a melegházban levő palántaimat.
Folyamatosan alakítod a területet, mit tervezel még?
Most a leghátsó részen dolgozom, amit tavaly és az azelőtti évben vadon hagytam, csak pár fát ültettem, idén viszont elkezdtem ide is évelős ágyást kiépíteni és ide is szeretnék majd egy, az előzőnél nagyobb tavat kialakítani.
Milyen tanácsot adnál annak, aki itthon is szeretne egzotikus hatású kertet kialakítani?
A trópusi ágyásban nálam sok olyan növény van, ami eredetét illetően nem trópusi, de nagyon egzotikus hatást kelt. Célszerű lehet leutánozni a természetet, azaz ha megnézzük, a trópusi kertben főként a nagy, hatalmas levelek dominálnak és az élénk színek. Például pink pillangóvirág, liliomok, sasliliomok, croccosmia, ricinusok, musa basjoo banán, díszfüvek, tűzesők, cannák, gyömbérek, sötét levelű dáliak stb. A lényeg, hogy nem csak virágokkal, de a növények leveleivel is nagyon szépen lehet díszíteni a kertben.
