Gyönyörű látványt nyújt a szép zöld gyep az udvarunkban, de sok gondozást is igényel, amit a napi munka vagy éppen nyaralás miatti hosszabb távollét miatt nem mindig tudunk teljesíteni, akkor pedig hamar odalesz a korábbi munkánk is.
Fű helyett lóhere
A fehér here/lóhere (Trifolium repens) az ötvenes évekig elfogadott pázsitnövény volt, amikor viszont elkezdtek erőteljesebben gyomirtót használni, akkor ennek a lóhere is áldozatául esett. Pedig sok szempontból előnyösebb pázsitként mint a fű.
Előnyei
- Nem kell nyírni – de ha mégis úgy döntenénk, évi 3-4 alkalommal elegendő.
- Jól tűri a szárazságot a mélyre nyúló gyökereinek köszönhetően.
- Nem kell gyomirtózni, mivel a lóhere kiszorítja a gyomokat.
- Kevesebb műtrágya szükséges lóherés gyepnél, tiszta lóhere esetén pedig egyáltalán nem kell.
- Ideális talajtakaró az élelmiszernövények közé.
- A gyökerei növekedés közben fellazítják a talajt, így nem szükséges a talaj mesterséges levegőztetése.
- Megköti a légköri nitrogént, amit saját maga és a környező növények számára is táplálékké alakít.
- Virágai vonzzák a beporzást végző rovarokat.
- A káros rovarféléket (például a pajort) viszont elriasztja.
- A lóhere nem sárgul el a kutyapisitől.
- Olcsóbb, mint a fű.
- Süppedősebb, mint a fű, amikor rálépünk.
Hátrányai
- Rövid életű, így 2-3 évente újra kell vetni.
- Nem annyira strapabíró, így például focipályához, forgalmas, közlekedésnek kitett parkokba nem megfelelő önmagában – fűmaggal keverve már igen.
- Erősebb foltot hagy a ruhán.
Így vessünk lóherét
Nem kell mélyre vetni a magokat. Rászórva a talajra, elegendő finoman belegereblyézni.
Tartsuk nedvesen a frissen vetett területet.
A napsütést kedveli, ha félárnyékos helyre telepítenénk, duplázzuk meg a magok mennyiségét.
Így lehet kevesebb fűnyírással megúszni a nyarat
Mindenki szép zöld gyepre vágyik a kertjében, de a fűnyírással járó munkáról már szívesen lemondanánk. Elkerülni ugyan nem lehet, de ritkítani az alkalmakon igen.
