Kelet-, és Dél-Ázsia országaiban a bambuszok nemcsak dísznövények, hanem haszonnövények is. Íráshordozók, papíralapanyagok, élelmiszerek (bambuszrügy), építkezési anyagok, és használati tárgyak, dísztárgyak, hangszerek alapanyagai. A bambuszok közül a kelet- ázsiai fajok azok, amelyek a mérsékelt éghajlaton is remekül fejlődnek, bírják a telet és ma már szinte minden kertészetben lehet vásárolni.
Nekem egyik nagy kedvencem a bambusz, egy tág tűrésű növényről van szó, amit ha megfelelően kezelünk, a kertünk ékessége lehet
– mondta el a Sokszínű Vidéknek Megyer Szabolcs, a Neumann János Egyetem óraadó kertészmérnöke, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a bambusz esetében nagyon fontos, hogy az ültetés utáni első évben sokat öntözzük.
Bármennyire is egy szuperellenálló és igénytelen növényről van szó, az első évben még érzékeny a szárazságra. A február és a március a kritikus két hónap, ugyanis a kertbarátok gyakran a saját hőérzetükhöz igazítják a locsolást. Pedig a bambusz, ahogy a legtöbb örökzöld, már februártól éledezik, ha nagy a szárazság, ilyenkor már öntözni kell, különben kiszárad.
A bambusz telepítésével kapcsolatban az egyik legtöbbet hangoztatott ellenérvet, az agresszív terjedést, elburjánzást vetettük fel a kertészmérnöknek.
Az igaz, hogy egy elburjánzott bambuszt, már nem egyszerű megfogni. Amikor például egy építési telket szeretnének kialakítani egy bambusszal fertőzött területen, oda gyomírtó, csákány, markoló gép is kellhet, és ez jelentős költségekkel jár. Viszont csak rajtunk múlik hogy a portánkon kijelölt élőhelyén tartsuk
– válaszolt a szakember.
Nagyon jól tudjuk hasznosítani a növényt olyan területeken, amelyek betonnal, falakkal határoltak és nem tud kitörni a bambuszunk. Például belső udvarokban, utcafrontokon, ahol a ház és a leaszfaltozott út nem engedi terjedni. De ha gyökércsapdát alkalmazunk, akkor viszont bárhol kialakíthatjuk a magunk kis hangulatos bambuszligetét.
A gyökércsapdákat egyébként bármilyen kertészeti szaküzletben be lehet szerezni. Lehet geotextilt is használni, fémlemezt, műanyagot, követ vagy betont. A bambuszligetünket körbe kell ásni és hetven centi, egy méter mélységbe lehelyezni a gyökérterjedés elleni védőanyagot.
Megyeri Szabolcs eloszlatta azt a tévhitet, hogy a bambusz kárt tenne a ház falában vagy az alapjában.
Ahogy a nagy fák sem döntöttek még ki házakat a budapesti korúton, úgy a bambusz sem emeli meg, teszi tönkre a házak alapjait, csak abban az esetben, ha rossz az alap, építési hiba történt, van például egy tíz centis rés, amin utat talál magának a gyökér.
Ha viszont tudatosan megterveztük és jól kiépítettük a bambusz helyét, megtartjuk, megszelídítjük a növényünket, akkor élvezhetjük az agresszivitásának az előnyeit: a gyors növekedését, a zöld terebélyesedését. Mivel örökzöld növényről van szó, amely bírja éghajlatunkat, télen is zöldell a kertünkben.
A bambusz erős, delejes élőlény, hasonlóan, mint egy ló az állatvilágban, de ha megszelídítjük, foglalkozunk vele, akkor kezesbáránnyá válik, ahogy egy jól tartott és szeretett hátasló. A bambuszból egy keleties, különleges hangulatot tudunk a kertünk egy szegletében teremteni, egy egyébként igénytelen növény segítségével
– emelte ki a kertészmérnök, akitől azt is megtudtuk, hogy a kertészetek a bambuszt karóknak használják, ennek komoly ára van a szakmában, ezért ha valaki nevel a portáján bambuszligetet és van konyhakertje is, akkor örökre megoldódott a karózáshoz az alapanyagprobléma.
Három kis tő bambuszt hoztunk el egy Pápa melletti horgásztóról, amit már teljesen kőrbe nőtt a növény. Ennek már nyolc éve és most ez a kis bambuszsziget túlnőtte a házunk tetejét is, 10-12 méteres lehet
– monda el a Sokszínű Vidéknek Németh Zoltán, aki Győrsövényházon él családjával. Első ránézésre úgy tűnt, hogy ő is használ gyökércsapdát, de mint mondta, az csak egy szimpla szegélykő, alatta át szokott bújni a füves részek felé a bambusz, de mivel rendszeresen nyírja a füvet, 3-4 vágás után el is halnak a kezdemények, így nem szaporodik a növény, csak a kis szigeten belül növekszik.
A bambusz is rendszeresen van öntözve, ahogy a gyep és a többi növény és 3-4 hetente a lehullott levelet kitakarítom, talán ennyi az a plusz feladata, amit ad nekem
– tette hozzá.
Zoltán egyébként létra segítségével három helyen össze is kötözte a bambuszokat, mert a kertjében két ház között van a sziget és itt gyakorlatilag szélcsatornaként funkcionál ez a tér, viharosabb időben pedig nagyon megtépázza a kis bambuszoázist a szél.
Télen kell még figyelni, ha sok hó esik, mert az rátapad és nálunk egyszer egészen a kerítésen túlra, a járdáig kihajolt egy nagyobb bambuszrúd
– mesélte Zoltán, akitől megkérdeztük, hogy az esztétikai élvezeten túl, használják-e valamire a növényt.
Karózásra szoktuk és a gyerekek játszanak vele sokat. Nagyon jól lehet velük kardozni, a macskáinknak pedig egy igazi játszótér a minierdő
– mondta mosolyogva és hozzátette, hogy bármikor szívesen ad új hajtást, ha valaki bele szeretne vágni egy bambuszsziget kialakításába, de úgy tapasztalta, hogy ha egy kis földlabdával veszik ki, vágják le a gyökérről a növendéket, akkor biztosabb, hogy megmarad. Az új hajtások pedig olyan erősen kapaszkodnak a föld alatt, hogy bizony egy kisbalta is kell az ásó mellé.
