Pusztulnak a tuják, meg vannak számlálva a napjaik

A tuják már több évtizede divatos és közkedvelt növények a kertekben, gyakran tucatszám ültették elválasztó sövényként a kerítés mellé, az utóbbi években azonban egyre több hír jelenik meg arról, hogy valami miatt az ország egész területén kezdenek barnulni a leveleik, száradnak és pusztulnak el.

A jelenséggel mi is találkoztunk munkánk során. Egy nagykanizsai portán például egy komplett tujasor száradt ki, így született meg egy csodás dekoráció a betonfalon. Esztáron pedig egy bográcsozó épült a kiszáradt tuják helyén.

Sajnos egy országos jelenségről van szó, amire egyre több kertész, szakember hívja fel a figyelmet. Úgy látszik a telet sem lehet megúszni, a napokban ugyanis az egyik olvasónk küldött nekünk egy fotót a három méteres smaragd tujájának a megbarnult, elszáradt leveleiről:

A fotót megmutattuk Tudós-Konkoly Andrea dísznövénykertésznek, aki korábban már nyilatkozott a témában és arra hívta fel a figyelmet, hogy a tuják nem bírják már a magyarországi klímát. Az utóbbi években hatalmas a szárazság, aszályosak és forróak lettek a nyarak, ezért a smaragd tuják kiszáradnak. A nyolcvan százaléka már kiment az országban ezeknek a növényeknek.

Amit pedig a képen látunk az még az őszi megbetegedés eredménye, amiért szintén a klimatikus viszonyok felelősek és persze a gombabetegség, aminek viszont kedvez ez az időjárás

– emelte ki a dísznövénykertész.

A tuják ebben a megváltozott életkörnyezetben  meggyengülnek, kevésbé ellenállóak és sokkal könnyebben betegítik meg a kórokozók. A szakember szerint ennek a növénynek sok eső, párás levegő, hűvösebb klíma kellene, hogy jól érezze magát, az éghajlatváltozás miatt azonban nem valószínű, hogy a smaragd tuja megmaradására esély lenne.

A tuja gombás megbetegedései közül ősszel a kabatinás hajtáselhalás támad, tavasztól pedig a pikkelylevél-barnulás. A rovarok közül az egyik leggyakoribb a tuja aknázómoly, melynek lárvái a levelekbe fúródva okoznak kárt: elsárgul-barnul a hajtáscsúcs, végül lehullik. De a pajzstetű sem kíméli a tujákat, melyek ellen a védekezés komoly kihívást jelent: tavasszal és a nyári rajzás előtt lehet kiirtani őket a megfelelő szerekkel. De a boróka-díszbogár is nagy pusztítást végez, ami a száraz melegben szaporodik, és elsősorban a legyengült növényeket támadja. Ez a rovar a tuja fás részeiben okoz károkat, és ahogy egyre inkább akadályozza a nedvkeringést, úgy szárad ki a bokor.

Ujvári Péter, a NövényDoki szaktanácsadó cég tulajdonosa szerint a Boróka-tarkadíszbogár (Ovalisia festiva) a felelős a tuják nagy számú pusztulásáért. A bogár lárvája a fás részeket károsítja, benne a szállítóedénynyalábokat elrágja, ennek hatására a fölötte levő rész elszárad. Kezdetben csak kisebb elhalások figyelhetőek meg, majd egyre nagyobbak, ahogy a növény gyengül.

A szakember szerint a boróka-tarkadíszbogár esetében, csak a kifejlett, éppen rajzó egyedek ellen tudunk permetezni, mivel nincs olyan növényvédőszer, ami felszívódna a fás részbe – ami a lárvák ellen hat. A védekezést tovább nehezíti, hogy a rajzása elhúzódó, így tavasztól-őszig bármikor megjelenhetnek.

Már alkalmatlan a magyarországi éghajlat a tuják és a fenyőfélék számára, ezért is lehet országos jelenség a barnulás, kiszáradás. Az aszály és a légköri szárazság kedvez a betegségeknek is, nekem most egy több mint két és fél méteres, három méter átmérőjű cukorsüveg fenyőm száradt el, ami ráadásul egy tó partján állt

– mondta el a Nagykörűn élő ismert kertbarát, Grosz Tamás, aki hozzátette, hogy akkor javult kicsit az állapota a fának, amikor kétnaponta megpermetezte sima vízzel, de nem lehetett már megmenteni.

Szétvágtam az ágakat és megnéztem a belsejét az elszáradt részeknek, és barna foltokat lehetett látni, ami gombás megbetegedésre utal

– tette hozzá.

Megtudtuk, azt is, hogy hiába van már esős idő késő ősszel vagy télen, mert már megkezdték a növényben a pusztítást az aszályos időben támadó kórokozók. Tamás elmondta azt is, hogy amikor repülő rovarok jelentek meg a fa koronája körül, akkor az Unifosz 50 EC permetszerrel sikerült azokat eltüntetni, így a rovarok nem okoztak kárt.

Ami pedig a jövőt illeti, azt a tanácsot kaptuk, hogy többé ne ültessünk tujaféléket és fenyőket sem, mert nem fognak sokat élni…

Kapcsolódó

A magyar erdők alig negyede egészséges

A magyar erdők fái közül már több mint 70 százaléknak vannak gyengébb vagy erősebb tünetei.