Bár sok helyen úgy fest, mintha gondozás nélkül is meseszépen fejlődnének a hatalmasra növő fügefák, sokan tanácstalanul állnak a legfontosabb kérdés előtt: kell-e egyáltalán metszeni a fügefát, írta az Agrofórum.
Ha ezen az időszakon kívül metsszük meg a fát, észre fogjuk venni, hogy a fa bő, fehér, tejszerű nedvet ereszt. Ez a nedv az az elraktározott energia, amelyre a fának szüksége lesz a következő növekedési időszakban.
Az ősz és a tél folyamán a fán belül ez a nedv lassan levándorol a gyökerekhez, amíg a melegebb hőmérséklet vissza nem tér. Tavasszal a nedv az ellenkező irányba áramlik, és a nyugalmi állapotban lévő fák tetejére kúszik, hogy segítse az új hajtások fejlődését.
Ha a fügefákat azelőtt vágjuk vissza, hogy ez a nedv vissza tudna áramlani a gyökerekhez, akkor megfosztjuk őket azoktól szénhidrátoktól, amelyek létfontosságúak ahhoz, hogy a fa tavasszal ereje teljében ébredjen fel a téli álmából, és csodás hajtásokat és leveleket hozzon.
Az ősz beköszöntével sok fügefa, különösen azok, amelyek már nem hoznak termést, nyugalmi állapotba kezdenek kerülni, a hőmérséklet csökkenésével természetes módon elkezdik lehullajtani a leveleiket.
A fügefa egy kis részének levágásával meg tudjuk állapítani, hogy a fa már nyugalmi állapotban van-e, vagy sem. Ha ugyanis a fent említett fehér nedv kibuggyan a vágás nyomán, az azt jelenti, hogy a fa még nincs nyugalmi állapotban.
Egészségügyi metszés: Amennyiben mozaikvírus vagy más betegség károsítja a fügefát, célszerű mielőbb levágni a sérült részeket. Ez a visszavágás télen és nyáron egyaránt elvégezhető.
Formára vágás: Az adott körülmények alapján el kell döntenünk, hogy a fügefánk bokor vagy fa formában fejlődjön tovább és ennek alapján a szükséges metszéseket el kell végezni.
Metszés a napfény biztosítása érdekében: Érdemes olykor a fügefát erősebben megmetszeni, hogy a növény elegendő napfényt kapjon.
