A Budaligeten található 913 négyzetméteres kert nemcsak növényekkel van tele, hanem szenvedéllyel, szakértelemmel és szeretettel is. Turóczi András kertészmérnök számára a kertészkedés nemcsak hivatás, hanem családi örökség, életfilozófia és napi örömforrás is. A szülei által vásárolt telken évtizedek alatt egy lenyűgöző tájképi kert született, ahol a mediterrán növények, japán hangulatú részletek, kerti tó és őshonos gyümölcsfák egyaránt otthonra leltek.
Beszélgetésünkből kiderül, hogyan épült fel ez a rendkívül változatos és tudatosan tervezett kert, mekkora munkát és szeretetet igényel a fenntartása, mely növények a házigazda kedvencei, és az is, hogy vajon megnyílhat-e egyszer a nagyközönség előtt ez a különleges hely.
A természetes harmónia és a kert iránti alázat szinte minden mondatból átsejlik – ahogy az is, milyen öröm rejlik a mindennapi gondozásban és a kerttel együtt való növekedésben.
Mióta gondozod a kertet, mi a története?
Édesapám születésemkor vette a telkünket, 1974-ben, itt a II. kerületben. Majd erre építkeztünk és arra törekedtünk, hogy minél nagyobb zöldfelületet alakítsunk ki és azt minél több és változatosabb növényekkel ültessük be.
Édesapám kertész volt és én is kertésznek tanultam, így örömmel alakítottuk ki és ápoltuk kertünket.
A kertünkre általánosságban elmondható, hogy angolkert kialakítású, ami főleg azt jelenti, hogy a növényeket a természetes szépségükben hagyjuk meg, természetközeli, tájképi kert. A növények csoportokba vannak ültetve, nem szabályos mértani formákra metszettek, a járdák, a szegélyek nem szabályosak.
Mivel a teleink enyhébbek, így nagyon sok mediterrán növény is gazdagítja a területet (pálmák, jukkák, agávék, pozsgások, olajfa, kaktuszok, ciprusok, leánder, levendula, rózsa) és ehhez illő szárazon rakott terméskő támfal is megtalálható.
Valamint a japán kert is jellemző az egyes részekre. Számos Japánból származó növényt (japán juhar, japán arália, magnólia, bonsai fák, páfrányok, kamélia, rododendron) is ültettem, itt köveket, lámpást, kerti szobrokat is használtam.
A garázsra, a kerítésre szőlő van felfuttatva, valamint pár paradicsom és bogyós gyümölcsök (málna, ribizli, josta) is helyet kaptak.
A tájképi kertekre jellemző még a víz megjelenése, patak vagy tó formájában. Nálunk is ki lett alakítva egy tó, amiben aranyhalak, teknős, szitakötők, békák, gyíkok békésen megélnek egymással.
Általánosságban elmondható, hogy a kert tervezésekor, hogy a növényeket a formáik, színeik és az igényeik alapján válogattam össze. Egy kék csüngő cédrus mellett például jól mutat egy felfelé törekvő bordó japán juhar, zöld jukkákkal az alján. A kertet folyamatosan szükséges tervezni, felülültetni, metszeni, gyomlálni, saját komposzttal tápanyagot juttatni, növényvédelemben részesíteni őket, öntözni. Ez sok idő és munka, de akinek a szakmája a hobbija, annak ez kellemes fáradság és fantasztikus élményt, kikapcsolódást ad.
Mivel saroktelken lakunk, így az utcán is volt alkalmunk zöldfelületet kialakítani: különféle gyümölcsfákkal, fügékkel, virágokkal van a közterületi részünk beültetve.
A kertünkben komposztálunk. Minden levágott zöld nyesedéket, füvet, lombot, komposztálunk, valamint a nem füves területeken folyamatosan, egész évben mulcsolok, melynek nagyon sok jótékony hatása van: gyommentesség, vízmegtartás, tápanyagbiztosítás, humuszgazdagítás, talajjavítás, mikroorganizmusok, gombák életterének biztosítása.
Tudatos tervezés eredménye a mostani állapot?
Igen, tudatos. Arra törekedtünk, hogy a kert szélére ültessük a magasra növő fákat, örökzöldeket, majd eléjük a cserjéket és közéjük az évelő virágokat, hagymásokat. A kert közepére gyepet telepítettünk, ezzel egy “bölcső” formát kialakítva, mely térnövelő hatású. Természetesen az is fontos szempont volt, hogy egész évben legyen virágzó növény a kertben (hunyortól-szellőrózsáig).
Mennyi foglalkozást igényel?
Sokkal kevesebbet, mint amit kap – bár ezt a feleségem nem így gondolja… Tél végétől ősz végéig a szombatjaim és a szabadságaim egy részét tudom a kertre áldozni. Feleségem és három nagy fiam nagyon sokat segítenek a kert ápolásában, amiért nagyon hálás vagyok nekik. Mindig jó érzéssel tölt el bennünket, amikor a nap végén végignézünk a kertünkön.
Melyek a kedvenc részeid, növényeid?
A kerti tó, a mediterrán növények, a chilei araukária fenyő, a japán juharok, a 40 éves csüngő cédrus, egy szóval az egész! Minden évszakban más és más arcát mutatja a kert, külön élmény, hogy pár nap alatt is nagyon sokat tud változni a májusi intenzív növekedések kapcsán, virágzásokkor, őszi lombszíneződésekkor, havas, deres, ködös teleken. Még egy napon belül is sokat változik, például a színek, árnyékok vagy eső utáni állapotban.
A fotóid alatti kommentekben többször felmerült a kérdés, hogy látogatható-e a kert. Lesz erre lehetőség?
Szeretném megnyitni, még nem tudom, hogy mikor és hogyan. Az életem folyamán szerzett tudást, tapasztalatokat örömmel átadom, megosztom, növényszaporulatokat adok a környékbeli lakóknak, arra járóknak – természetesen térítésmentesen.
Egy bibliai idézettel fejezném be az interjút, amely folyamatos alázatra tanít engem és Isten mindennapi csodáit tapasztalhatom meg a növényekben, a kertünkben:
Az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja. (1. Korinthus 3:7)
Számos gyönyörű kertet bemutattunk már, így a szigetszentmiklósi madárbarát oázist, a rábaprodányi élet kertjét, a negyven négyzetméteres a boldogságot jelentő csodakertet Dunaharasztin, a trópusi hangulatú nyáregyházi kertet és nagykárolyi porta hófehérben pompázó teraszát is.
