A témában Turóci Ágnes biológus, ökológus és meztelencsiga-kutatót kerestük meg kérdéseinkkel, aki először is leszögezte, hogy a spanyol meztelencsiga, mint minden meztelencsiga abundanciáját, bőséges jelenlétét jelentősen befolyásolja a csapadék, ami miatt megnövekszik az aktivitásuk és ez teszi számunkra jobban láthatóvá őket.
Tehát első körben azt mondanám, hogy egy hosszabb száraz időszak után nem biztos, hogy azért tapasztalunk kevesebb meztelencsigát, mert „nincsenek” annyian, hanem mert jobban elrejtőznek, keresik a humid, eldugottabb helyeket, ezért nem elég kimenni és szétnézni a kiskertben, hogy megtaláljuk őket, hanem aktívan keresni kell, felemelgetni köveket, korhadt fákat, sűrűbb, bozótosabb helyekre bemenni, amit egy kerttulajdonos nem biztos, hogy megtesz
– mondta el a szakértő, majd hozzátette, hogy a lerakott tojások mennyiségét, és azok túlélési esélyét is befolyásolja a lehullott csapadék mennyisége. És ha megnézzük az éves csapadékmennyiséget, lehet, hogy volt egy hosszabb nedvesebb időszak, de azért elég régóta súlyos aszály van az országban és ez évről évre rekordokat döntöget.
Amikor a 2005-ös, 2010-es és 2018-as nagy felmérésünket csináltuk, egyértelműen látszott, hogy a 2010-es év, ami extrém csapadékos volt, kiváló időszakot biztosított egy nagyobb spanyol meztelencsiga invázióhoz.
Megtudtuk azt is, hogy a fajnak önmagában is van egy ciklikus változása, egyik évben rengeteg meztelencsiga van, máskor jóval ritkább.
A csapadék eloszlása mellett számtalan tényező befolyásolhatja ezt a ciklikusságot, melyről nem sokat tudunk részleteiben, jelenleg. Ami bizonyos, hogy a spanyol meztelencsiga, függetlenül a környezeti változóktól egy nagyon gyors szaporodási rátával rendelkező állat, így önmagában a tény, hogy egyetlen állat akár 400 tojást is képes rakni a teljes életciklusa alatt, óriási előnyt biztosít a fajtársakkal való versenyben.
Az észlelések szempontjából az sem elhanyagolható tény, hogy a médiának is van egy torzító hatása, hiszen amint megjelenik egy-egy cikk vagy poszt a közösségi oldalakon, az is befolyásolhatja az állat érzékelését.
Az ország legfertőzöttebb területei a dunántúli, csapadékosabb vidékek, Vasból, Somogyból, az Alpokaljáról rengeteg észlelés érkezik, míg a legkevésbé érintett területek az alföldi száraz régiók. Ezt növényvédelmi szakemberek is megerősíthetik, az Alföldön arról számolnak be, hogy a kertészetekben, ahol folyamatosan locsolnak, szinte nem tudják kordában tartani a spanyol meztelencsigát, de ahogy kilépünk a kertészet területéről, mintha eltűntek volna
– emelte ki a szakember, aki arra kérdésünkre, hogy van-e esély a csiga visszaszorulására esteleg eltűnésére, úgy felelt, erre a jövőben nem tenne nagy téteket, a teljes eltűnésére pedig főleg nem.
Sem az állat alapvető biológiai tulajdonságai, se a környezeti és globális folyamatok nem abba az irányba mutatnak. A spanyol meztelencsiga egész Európában rohamosan terjed, és ahol már ott van, ott mindig egyre több lesz hosszabb időtávlatot vizsgálva. Rokonfajokkal hibridizál, így ezzel a hanyatlás útjára tereli a bennszülött rokonfajokat, hosszabb távon pedig a spanyol meztelencsiga gének dominálnak a hibridek leszármazottaiban is, tehát genetikailag is felülkerekedik a versenytársakon.
Mi azt tapasztaljuk, hogy a kereskedelemnek óriási szerepe van ezeknek az állatoknak a terjedésében, a faunára újként felfedezett összesen 9 fajból (ami a 33 magyarországi faj arányában igen jelentős felfedezés) csupán egy, amelyről feltételezzük, hogy valószínűleg őshonos lehet Magyarországon is, csak eddig nem találta meg senki. Az összes többi, mind a 8 valószínűleg behurcolás eredménye, amelyet onnan sejtünk, hogy többségük csupán 1-2 budapesti kertészetből, vagy a budapesti füvészkertből, vagy autópályák mentén, pihenőből, vagy arborétumból került eddig elő, tehát szállítási útvonalak mentén.
A spanyol meztelencsiga már 1985 óta bent van az országban (legalábbis ez volt az első rekordja), további terjedését azonban biztosan elősegíti ez a folyamat.
A kártevő leghatékonyabb felszámolásáról, kiűzéséről, elpusztításáról már nálunk is jelentek meg cikkek, több eredményes módszer is létezik, de a szakértő külön kiemelte az indiai futókacsát.
Ez a tartók között annyira pozitív megítélésben részesült, hogy arra következtethetünk, talán a leghatékonyabb megoldás a probléma kezelésére, hiszen akármelyik módszert választjuk, örökös harc lesz (fizikailag újra és újra össze kell szedni, a sört a csapdában üríteni, pótolni kell, a csigacsapdát újra meg kell venni, és így tovább), és ennek nincs vége sosem. A kacsa viszont folyamatosan eszik ugyanúgy, ahogy a csiga is folyamatosan jön
– így az ökológus.
Írtunk arról is, hogy mit javasol Borbás Marcsi a meztelen csigák pusztítása ellen, de sörrel és rézzel is védekezhetünk a kerti csigák ellen.
