Sokan úgy gondolják, hogy a komposztálás télen szinte teljesen leáll, és februárban már nincs sok teendő vele. Igaz, hogy a hideg lassítja a lebomlási folyamatokat, de néhány lépéssel felpörgethetjük a komposzt érését, és előkészítsük a tápanyagban gazdag humuszt – írja az Agroinform.
A komposztáláskor baktériumok és gombák lebontják a szerves anyagokat. Ezek a mikroorganizmusok melegben a legaktívabbak, ezért a tartós hidegben a működésük lelassul. Télen a halom gyakran kihűl, a benne levő nedvesség megfagyhat, és a zöld, nitrogéndús alapanyagból is kevesebb kerül bele. Ezért is célszerű tudatosan segíteni a folyamatot.
Az egyik legfontosabb tényező a megfelelő nedvesség. A túl száraz komposztban a lebomlás lelassul, a túl nedves halom pedig levegőtlenné válhat. Érdemes időnként ellenőrizni az állapotát: ha az összenyomott anyag enyhén nedves, de nem csöpög, akkor ideális a víztartalom. Szükség esetén kevés vízzel pótolhatjuk a nedvességet, ügyelve arra, hogy ne áztassuk el a halmot.
Ugyanilyen fontos a levegőztetés. A tél végi enyhébb napokon érdemes átforgatni a komposztot. Ezzel oxigént juttatunk a belső rétegekbe, kiegyenlítjük a hőmérsékletet, és új lendületet adunk a mikroorganizmusoknak. Már egy alapos átforgatás is érezhetően gyorsíthatja a lebomlást.
A sikeres komposztálás alapja a zöld és barna anyagok egyensúlya. Télen gyakran a száraz levelek és ágak kerülnek túlsúlyba, ami lassítja a folyamatot. Érdemes rendszeresen hozzáadni konyhai zöldhulladékot, például zöldség- és gyümölcsmaradékot, kávézaccot vagy tojáshéjat. A nagyjából egy rész zöld és két rész barna anyagból álló keverék kedvez a gyors érésnek.
A hideg elleni védelem szintén sokat számít. Egy vastag takaróréteg, például szalmából vagy avarból segít megőrizni a halom belső hőjét, és stabilabb környezetet teremt a lebontó szervezetek számára. A megfelelő méretű komposzthalom önmagában is jobban tartja a meleget, ezért törekedjünk legalább egy köbméteres kupac kialakítására.
Ha a komposzt nagyon lelassult, mikrobiológiai indítók is segíthetnek. Ezek hasznos mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek felgyorsíthatják a lebontást, különösen akkor, ha sok nehezen bomló anyag van a halomban. Fontos, hogy a nedvesség és a levegőellátás ilyenkor is megfelelő legyen, különben a készítmények sem tudnak hatékonyan működni.
A jól kezelt komposzt nem csupán a kerti hulladék hasznosítása miatt értékes. Az érett humusz javítja a talaj szerkezetét, növeli a vízmegtartó képességet, és támogatja a talaj élővilágát. Hosszú távon csökkentheti a műtrágyaigényt, és hozzájárul a fenntarthatóbb kertgazdálkodáshoz. Ha februárban odafigyelünk ezekre az alapokra, tavasszal már jó minőségű komposzttal gazdagíthatjuk a talajt.
Korábbi cikkeinkben megírtuk, hogy komposztálható-e a diófa levele, és miért jelentenek veszélyt a beteg növények a komposztra.
