Nem mondható sikeresnek a méhcsaládok teleltetése hazánkban. A szakemberek harmincszázalékos pusztulásról számoltak be, a népesség húsz százalékát pedig rendkívül gyengének titulálták. Ennek a legnagyobb kárát a gyümölcsfák láthatják, mivel virágzáskor kevés méh „segítette” a beporzásukat, írja a kemma.
A teleltetést követő nagymérvű méhelhullások, valamint az egyedek húsz százalékának gyenge erőállapota azt jelentette, hogy a megyei méhésztársadalom nagy része a családok majd’ felét „elvesztette”.
Ha nem megfelelő a népesség a kaptáron belül, akkor a méhlakban nehéz tartani az utódok fejlődéséhez szükséges 35 Celsius-fokot. Ezért a méhkirálynő csak annyit petézik, amennyi egyedet a szorgos rovarok biztonsággal fel is tudnak nevelni.
A mézgyűjtő szezon a gyümölcsösök virágzásával indult, ám ekkor még nagyon alacsony volt méhek száma. Ez pedig a gyümölcstermésre is befolyással lehet, hiszen nem volt kellő mennyiségű beporzást végző rovar. Ennek következtében pedig kevesebb nektárt is tudtak gyűjteni a méhek
– mondta a portálnak Simonné Venter Éva, a Turul Méhész Egyesület vezetője.
Túl korán virágzott idén a jól mézelő, sok virágport adó repce is, ekkor sem voltak még elég erősek a méhcsaládok. Így repcemézből is jóval kevesebb várható, mint amivel a méhészek korábban számoltak. Viszont ez idő alatt a családok nagy része intenzív fejlődésnek indult, jelentősen javult a kondíciójuk. Ez viszont a rajzásnak kedvez, amelyet minden méhész szeretne elkerülni.
A rajzás a méhek természetes szaporodásának ösztönös folyamata, ekkor egy-egy méhcsaládból két, néha több család jöhet létre. Oka a kaptár zsúfoltsága. A méhlakáson belül egyre szűkösebb a hely, ezért a méhek a sejteket hosszabbítják meg. Ám ettől még kevésbé fér el az állomány. Alig akad üres sejt, az anya sem tud dolgozni.
Amennyiben a kompánia döntött a rajzásról, a méhész már hiába próbál segíteni a zsúfoltságon, a méhek elkezdenek kiröpülni. A méhészek felelőssége, hogy a rajzás ne történjen meg, akiknek ez nem is érdekük, hisz nem akarják, hogy meggyengüljenek a családjaik.
A rendkívül hektikus időjárás, a nagy hőingadozás is befolyásolja a méztermést. A szárazság miatt például csökkenő a nektárképződés. Eközben kezdenek virágba borulni az akácfák. A gyűjtést a jelenlegi csapadék ugyan hátráltatja, de ha néhány napon belül felmelegszik az idő, és a hőmérséklet eléri a 22–24 fokot, a méhek azonnal indulhatnak, mivel a párás meleg kifejezetten kedvezne az akác nektárképződésének. Gyakorlatilag most erre várunk, mert meg kellene kezdeni a vándorlást is
– említette az elnök asszony.
Kiemelt kép: Pixabay.com
