Magyarország bővelkedik sok száz éves épületekben, melyekre rápillantva nem győzzük csodálni ódonságuk pompáját, és az idővel szembeni állandóságukat.
Templomaink között is vannak öreg épületek, nem egy olyan, ami a 12-13. században épült. A jáki templomot például 1210-es években kezdték építeni, de írtunk már mi is az Ösküi kerektemplomról, ami Árpád-kori körtemplomok egyikeként a 11. században épülhetett.
Magyarország legrégebbi, legöregebb templomának a Tarnaszentmárián lévő katolikus templomot szokás emlegetni, amely minden valószínűség szerint, bár pontos építéstörténete nem tisztázott, a X. század legvégén épült, tehát több, mint ezer éves.
Már ez a szám is hihetetlen. 1000 év… hányatott történelmünket figyelembe véve szinte felfoghatatlan, hogy bármilyen épület túlélhette az ostromokat, támadásokat, csatákat, és az idő vasfogát.
Talán már akkor a helyén állt az Antiokheiai Szent Margit-templom, mikor a honfoglaló magyarok belovagoltak a Kárpát-medencébe. A templom Szlovákiában Kopcsány közelében található, s a jelen feltételezések szerint a Nagymorva Birodalom korából származik. Talán a 9., legkésőbb a 10. században építették, első fennmaradt említése 1329-ből való.
A templom tiszteletreméltó kora ellenére, csak ebben az évezredben hívta fel magára a figyelmet. Sokáig ugyanis csak átlagos korú barokk kápolnának tartották. Az első régészeti kutatásokat 1961-ben Kraskovská Ludmila vezetésével végezték, aki a templom keletkezését akkor jóval korábbra, a 13. századra tette, mert a szondákkal felmért épületben gótikus ablakokat fedezett fel.
1996-ban Viktor Ferus közzétett egy hipotézist a nagymorva eredetet illetően, ami aztán a 2004-es kutatások során bizonyítást nyert, hiszen három sír és több ékszer került elő a templom mellől, amelyek a Nagymorva Birodalom korából származnak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2013-ban egy kutatócsapat pontosabban is megpróbálta meghatározni a templom korát, és különböző vizsgálatok után kijelentették, hogy a templom építése 951-re tehető, a Nagymorva Birodalom bukása és a Magyar Királyság alapítása közötti időszakra. Az eredményeket azonban azóta is vizsgálják.
Maga a templom Kopcsány határában magányosan áll, szép, lapos területen egyetlen fával karöltve uralkodik a környéken. Nyoma sincs sehol beton parkolónak, a templomot egy földúton lehet megközelíteni. Bár a távolban látszanak a település körvonalai, mégis olyan az egész környék, mintha a madár se járna arra.
A templomot nem csak azok látogatják, akik Antiokheiai Szent Margitra akarnak emlékezni, hanem a természet szerelmesei is. A templom közvetlen közelében növekszik ugyanis a hárs, amely 2019-ben indult az Európai Év Fája címért.
Az épület maga nagyon kedves, barátságos kis templom, mindössze 11,9 méter hosszú és 5,21 méter széles. 1995 óta a szlovák kulturális örökség részeként tartják nyilván. A nagyközönség számára kívülről megtekinthető, maga a templom zárt, manapság alkalmanként a mise ünneplésére használják.
Kiemelt kép: Wikipedia.org/Michalnovota
