Nemcsak a Ben-Hur változatok között, hanem a filmtörténetben is felülmúlhatatlan alkotás lett az 1959-es film William Wyler rendezésében, Charlton Heston főszereplésével. Több Oscar-díjat azóta sem kapott egyetlen film sem, összesen 11-et gyűjtött be.
Mai napig felfoghatatlan mindaz a rendezői bravúrsorozat és szépség, amely órákon át árad ránk egy ötvenes évekbeli filmeposzból. Miközben erősebbnél erősebb jelenetekben bővelkedik, benne tiszteljük az egyik legszebb Jézus-filmet.
És ez önmagában is bravúr, hiszen Jézus arcát egyetlen alkalommal sem látjuk, elvileg ő maga is mellékszereplő, ritkán és nagyon finoman jelenik meg a filmvásznon. Nélküle mégis összeomlana az egész.
A Ben-Hur nem lenne Ben-Hur Rózsa Miklós zenéje nélkül, amely azóta is visszatérő témája előadásoknak, koncerteknek, zenei összeállításoknak. Rózsa Miklós elsősorban a szerelmi témával érdemelhette ki az Oscar-díjat:
A rendező talán legnagyobb húzása a fényekkel és árnyékokkal, a sötéttel és világossal való játék. A dúsgazdag úrból rabszolgává váló Ben-Hur első találkozása Jézussal éppen erről szól, és egy rendkívüli operatőri megoldásnak köszönhetően először egy árnyék jeleníti meg a fényt:
A gályarabság legnehezebb időszaka immár ismét a zenéről és a ritmusról szól. Rózsa Miklós zenéje azt a hatást kelti, mintha a rabok egyre gyorsabban eveznének, holott egyre jobban kimerülnek. E jelenet egyben egy újabb találkozás, és egy apa-fiú kapcsolat születése:
És akkor újra fények és árnyak. Ben-Hur a halálból római úrként tér vissza a Szentföldre, ezért első pillanatban ellensége, Messala sem is ismerheti fel. Egészen briliáns, ahogyan csak a körvonalai tűnnek fel:
És akkor természetesen mindenki jelenete, a kocsijelenet, az igazság pillanata. Egyben a legbámulatosabb percei a rendezőnek és az operatőröknek, hiszen 60 évvel később, a 21. század technikai lehetőségei között is élethű maradt e a párharc.
A Ben-Hurt és Messalát alakító Charlton Heston és Stephen Boyd maga is megtanulta a kocsihajtást. A legjobb kaszkadőrök egészítették ki őket; egy éven dolgozott ezen a jeleneten a stáb. A 78 ló között feltűnnek a lipicai ménes fehér lovai, összesen 18 szekér és 15 ezer statiszta szerepel ebben a néhány percben, amelyet öt hétig forgattak:
Ben-Hur lényege azonban, minden látványos jelenet fölött, alighanem a találkozás. Egy barátból lett ellenséggel, egy ellenségből lett apával, egy halottnak hitt anyával és testvérrel, a rabszolgaságból született szerelemmel – és Jézussal.
