Mozaik

Éledezik a természet az atomkatasztrófa után Fukusimában

Az állatvilág benépesítette a sugárzásnak kitett területeket, ahogy az ember kitette a lábát onnan.

Virágzik a vadon az egykori nukleáris katasztrófát elszenvedő Fukusima mellett, a flóra és fauna eddig nem látott módon burjánzik arrafelé, mióta elnéptelenedett a környék, írja a CNN.

Közel egy évtizeddel a japán nukleáris katasztrófa után fedezték fel a kutatók, hogy a sugárzás miatt evakuált területeken rengeteg vadállat él.

Fotó: A kameracsapda felvétele

2011. március 11-én 9,0-es földrengés sújtotta Japánt. Több mint 20 000 ember halt meg vagy tűnt el a földrengésben és az azt követő szökőárban, további százezrek pedig örökre elveszítették otthonukat.
A Fukusima Daiicsi atomerőműben leolvadt három reaktor, négy reaktorblokk pedig szerkezetileg károsodott. A nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok tíz kilométeres távolságig beszennyezték a környezetet, emiatt több mint 100 000 embert evakuáltak a területről.

A tudósok felfedezték azonban, hogy a terület, ahol már nem élnek emberek, rendkívül gazdag vadállatokban. Kihelyezett kameracsapdák segítségével a grúziai egyetem kutatói mintegy 267 000 fényképet gyűjtöttek össze több mint 20 fajról, többek között mosómedvékről, vaddisznókról, makákókról, fácánokról, rókákról és japán szérókról, avagy japán kecskeszarvú zergékről az erőmű körül.

Eredményeink azt bizonyítják, hogy a vadon élő állatok számos faja jelen van Fukusima evakuálási övezetében a radioaktív szennyeződés dacára

– nyilatkozta James Beasley, a Savannah folyó ökológiai laboratóriumának és a Warnell Erdészeti és Természeti Erőforrások Iskolájának egyetemi docense.

Fotó: japán széró – A kameracsapda felvétele

Három zónából gyűjtöttek fényképeket 106 kamera segítségével. Különböző veszélyességi fokozatra besorolt területekről: 1. olyanokról, melyeket elzártak az emberek elől a legmagasabb fokú szennyeződés miatt; 2. ahol az emberek korlátozottan tevékenykedhetnek a közepes mértékű szennyeződés miatt; 3. és olyanokról, ahol maradhattak emberek.

120 nap alatt a kamerák összesen 46 000 fényképet készítettek vaddisznókról, ezekből több mint 26 000 fotót a lakatlan területeken, mintegy 13 000 képet abban a zónában, ahol az embereket a szennyeződés korlátozta, és mindössze 7 000 felvételt az emberek által lakott területeken.

Fotó: A kameracsapda felvétele

A kutatók az emberek számára csak részben elzárt és lakott lakosok területeken is nagyszámú mosómedve, japán nyest, egy menyétre emlékeztető állat, valamint japán makákó és japán majom populációt láttak.
Beasley szerint az emberekkel “konfliktusban” lévő fajokból lehet a legtöbbet az evakuált területeken fellelni.

Míg a kutatás a vadon élő állatok populációinak egészére gyakorolt ​​sugárterhelését vizsgálja, az egyes állatok, az egyedek egészségi állapotáról nem ad értékelést

– jegyezték meg a tudósok.

A tanulmányt a Journal of Frontiers in Ecology and the Environmentben (Ökológia és Környezet  Határai Folyóirat) című lapban tették közzé a csernobili kutatások kiegészítéseként, ahol a vadon élő állatok ugyancsak szép számban gyarapodtak a katasztrófa után.

Kiemelt kép: A kameracsapda felvétele

Csernobil: ahogy elmentek az emberek, magára talált a természet
Fehéroroszország 32 év után nyitotta meg a Palieski radioaktivitásnak kitett régióját.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik