Ahogy telnek-múlnak a januári napok, úgy követik egymást a néphagyományban az időjóslások. Január 20-a érkezik az első tavaszébresztő nap, Fábián és Sebestyén napja: a népi megfigyelések szerint ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.
Január 21-én Ágnes köszön be, amikor a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket, január 22-én pedig Vince, aki szerint ezen a napon sok bort kell inni, hogy jó legyen az évben a szőlőtermés. Január 25-én Pál zárja a havi jóslásokat: a hiedelmek szerint e nap időjárásáról a termésre, a gazdaság kilátásaira következtethetünk.
Mindannyiukat megelőzi azonban Piroska, akinek névnapja január 18-ikára esik.
A katolikus egyház Piroskát ókeresztény vértanúnak tekinti. A Debreceni-kódex említi legendáját, miszerint Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni a megkeresztelt lányt. Mivel Piroska hű maradt a hitéhez, a császár megkínoztatta, ám az Isten mindig megakadályozta, hogy baja essen, a császár pedig azt feltételezte, hogy ez az ördög műve. Végül az Aventinus-hegy tövében fejezték le, ahol később tiszteletére templomot emeltek.
Népszokások
- Régen úgy tisztelték meg Piroska napját, hogy nem dolgoztatták se a lovat, se a marhát. Okulva a telek legzordabb időszakaiból, ezen a napon a földművesek nem fogták be a lovakat és a marhákat.
- A házasodni vágyó lányok ezen a napon piros kendőt kötöttek a nyakukba, jelezve, hogy még ebben az évben férjhez mennek.
- Egy hiedelem szerint: “aki élete első szerelmes csókját ezen a napon kapja, szerelme soha el nem hagyja.”
Időjóslás
- A naphoz fűződő időjárási regula szerint, “ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy!”
Így került be Piroska napja Medárdhoz hasonlóan a negyvenes időjósló napok közé, melyből a néphagyomány szerint ma megtudhatjuk: közeleg-e a tél vége, vagy negyven napig még fagyos idő várható.
Kiemelt kép: MTI/Varga György
