A rajzfilmet Rófusz Ferenc írta, tervezte és rendezte, és az alkotásával 1981-ben nyerte el az Oscar-díjat a legjobb animációs rövidfilm kategóriában. Sajnos egy kisebb botrány is kísérte a gálát.
A hollywoodi díjátadóra ugyanis a rendező nem utazhatott ki a magyar delegációval. A hivatalos indoklás az volt, hogy úgyis esélytelen a győzelemre.
Reggel hétkor Budapesten a Szabad Európa Rádióból tudtam meg, hogy megnyertem a díjat. Egyszerre voltam a legboldogabb és a legcsalódottabb abban a pillanatban
– nyilatkozta tavaly a Menedzser Magazinnak az alkotó.
Bár az akadémia jelezte, hogy a díjat nem veheti át más az alkotón kívül, Dósa István, a Hungarofilm vezérigazgatója mégis felment a színpadra, és átvette a szobrot. Később a szálloda szobájának az ajtaját rendőrök törték be, és vették vissza az Oscart.
Az alig 3 perces történet alatt a film nézője a zümmögve bolyongó légy szemével látja a világot, aki betér egy házba, és az idegen terepen menekülnie kell az őt légycsapóval üldöző ember elől, aki végül lesújt a rovarra. A záró képsorokban egy rovargyűjtemény képe tűnik fel a tűkre felszúrt áldozatokkal.
A rövidfilm úgynevezett háttéranimációs technikával készült, a rendező csaknem 3600 rajzból két év munkájával állította össze művét. Kezdetben vízfestékkel dolgozott, de ez nem volt megfelelő, ezért zsírkrétát használt a rajzokhoz.
Sokat próbálkoztunk azzal, hogy egy igazi légy zümmögését magnóval felvegyük, ez azonban nem hozta meg a várt eredményt, így végül a filmzörejező Langler Ede vállalkozott arra, hogy szájával a légy repülésének hangját utánozza
– mesélt egy érdekes kulisszatitkot az alkotó.
Kiemelt fotó: YouTube
