MTI/Kovács Attila
Mozaik

Kulturális örökségünk megbecsült értékei a vidéki hagyományok

Új örökségelemek kerültek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

A Christkindl Spiel, azaz a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvainak karácsonyi énekes népszokása, valamint Buzsák élő hagyományai kerültek a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére, a jó megőrzési gyakorlatok regiszterére pedig az “Így kell járni…” élményalapú népijáték- és néptáncoktatási pedagógiai módszert vették fel újonnan, írta az MTI.

Kapcsolódó
Hungarikumként diktálja a divatot a matyó rózsa
2012-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez eddig 180 ország csatlakozott. 2020 szeptemberében a járványhelyzet miatt maradt el az új örökségelemek ünnepélyes kihirdetése, amit a napokban online formában pótoltak.

A Somogy megyei Buzsák település gazdag népművészetének elemei a buzsáki hímzés, faragás, a néptánc és népdal hagyománya.

Buzsákhoz három jellegzetes hímzéstípust köthető: az öltésfajtákban és geometrikus mintákban gazdag vézás, a fekete alapra hímzett boszorkányos és az előrajzolás nélkül vágott, rátét hímzéssel készült rátétes (vagy helyi elnevezés szerint bécsis).

Facebook/nagy erzsi buzsáki hímzései

A buzsáki férfiak legfontosabb és sokáig fennmaradó foglalkozása volt a pásztorkodás, amelyhez pásztorfaragásuk köthető. A pásztorkodás eszközein kívül egyéb használati tárgyak is készültek és készülnek ma is fából és szaruból.

Jellegzetes buzsáki néptánc a csárdás, amelynek egyes motívumait libegősnek és kopogósnak hívják a faluban.

A Christkindl Spiel a reformáció idejétől élő karácsonyi énekes népszokás.

Magyarországon először a 18. században a Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta településein jelent meg.

A 8-15 éves gyermeklányok december 24-én reggeltől éjfélig járják a falut szerepüknek megfelelő viseletbe öltözve, fejdísszel vagy díszes pártával a fejükön.

szellemikulturalisorokseg.hu

Minden házba bekopognak, hogy játékukkal vigyék az örömhírt: megszületett a Kisjézus. A német nyelvű, verses, énekes játékukat csengőszóval kísérik.

A verseket, énekeket és az egyéb szövegeket a helyi hagyományok szerint a településen fennmaradt variációban tanulják és adják elő a csoportok.

A magyar népi játék és néptánc alapjai.

A Balatoni Katalin és Lévai Péter által kifejlesztett “Így kell járni…” pedagógiai program legfőbb célja a magyar népi játék és néptánc világának a megismertetése a 6-12 év közötti gyermekekkel élményszerű mozgástanulás segítségével.

A módszer alkalmazói és tanulói empirikus élményeken keresztül sajátítják el a hagyományos népi játékok és tánc elemeit, azok formavilágát, tevékenységi helyeit és funkcióit.

MTI/Rosta Tibor

A módszer sajátossága az analitikus szemlélet, mely strukturálja, részekre bontja, majd egésszé formálja a magyar néptánc motívumvilágát, ritmikai és szerkezeti törvényszerűségeit, így biztosítva a megismerés legmélyebb szintjét és a valódi elsajátítás lehetőségét.

Kapcsolódó
Gyékényszálakból születnek a tápéi művésznő szobrai
Évtizedek óta őrzi és ápolja a vidék gyékényes mestereinek tudását.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.