A kalotaszegi falvak közül Körösfő volt az, amely az 1800-as évek végén felélesztett kalotaszegi népművészetet, főként a varrottas kézimunkák készítésének hagyományát felkarolta és a mai napig komolyan foglalkozik ezzel a népi iparággal. A kalotaszegi térségnek körülbelül 22 600 lakosa van, Körösfőn a legfrissebb népszámlálás szerint 962-en élnek.
Kalotaszegi népművészet központja
Itt állandó kiállítás, vásár fogadja a vendégeket és egy gyönyörű templom. Így Körösfő lett a kalotaszegi települések között az a falu, ami a környékre érkező vagy átutazó turistáknak egy biztos pihenő hely sok érdekes látnivalóval. Sátoros ünnepeken idősek és fiatalok mutatják be a kalotaszegi népviseletet, szinte az egész falu beöltözik. Igazi látványosság ez a 21. században, időutazás a hagyományok világába
– mesélt az erdélyi falu jellegzetességéről Péntek László, aki a kilencvenes években az RMDSZ alelnökeként és alpolgármesterként vett részt a közéletben.
Megtudtuk, hogy a kézműipart itt űzik mai napig a legtöbben a helyi települések sorában. Innen indul el a legtöbb kereskedő tavasszal, hogy késő őszig határokon át vigye hírét a kalotaszegi népművészetnek. Közel 80 család foglalkozik az alig ezerfős faluban a néphagyományokkal és Magyarországtól a román tengerig járják a vásárokat és árulják az értékes portékáikat.
Vasvári Pál emlékezete
1994-ben olyan politikai helyzetben éltünk, amikor mindenki civakodott mindenkivel. Akkor arra gondoltam, hogy keressünk valamit, egy közös ügyet, ami összehoz bennünket. Így határoztuk el, hogy kopjafát állítunk a közelben elhunyt 48-as hős, Vasvári Pál emlékére. Ez az ötlet azért kissé felkavarta az állóvizet, hiszen Vasvári a Rákóczi szabadcsapatot vezette Erdélyben és ezen a vidéken ütközött meg az egyik román hadtesttel
– emelte ki Péntek László hozzátéve, hogy bírósági perekben is meg kellett védeniük az emlékhelyet.
Így indult útjára Körösfőről egy olyan Vasvári-kultusz, amely több településsel is összehozta Körösfőt. A 48-as hős emlékének köszönhet a kalotaszegi falu több testvérvárosi szerződést is, mint például Tiszavasvárival, Nyírvasvárral, Budapest XVIII. kerületével vagy Felvidéken Nagysallóval. A mai napig több közös rendezvényt szerveznek és ápolják Vasvári emlékét.
Református templom és Rákóczi szőnyege
Körösfő 1276-os első írásos emléke összefügg a falu történetével, itt már olvasható utalás egy templomról, amelyet a tatárok és a törökök is felgyújtottak. A középkori templomi alapokra épült fel később a református templom, amit egy földrengés és szélvihar ledöntött. A mai, végleges formájában, a négy fiatornyas református templom kazettás mennyezettel 1764-ben épült fel. A templom nemcsak kívülről gyönyörű, hanem a belső népi díszeivel és a kazettás mennyezettel egy igazi műremek.
A templomban látható egy valódi, történelmi ritkaság is. II. Rákóczi György török imaszőnyege. Az erdélyi fejedelem Kolozsvár előtt, a szászfenesi-csatában ütközött meg a budai török basa által vezetett hadtesttel 1660. májusában. A csatában mintegy 14 ezer magyar fiatalt halt meg vagy esett fogságba.
Az ütközetben II. Rákóczi György súlyos fejsérülést kapott. Mikor Nagyvárad felé menekült kísérőivel Körösfő határában egy gyógyvízforráshoz vezette egy kaszáló jobbágy, Korpoly György, hogy kitisztíthassák a fejedelem sebét. II. Rákóczi György hálából egy török imaszőnyeget adott a jobbágynak, amit a leszármazottak később az egyháznak ajándékoztak. A körösfőiek ezt a történelmi kincset sokszor bújtatták, rejtegették a román hatóságok elől, mikor azok a kegytárgyakat, régi történelmi emlékeket gyújtotték be az átkos rendszerben
– mondta el a történetet Péntek László, aki szerint ez a kis falu az erdélyi magyar falvak egyik gyöngyszeme, ahol a történelmi emlékezet, a nép hagyomány és az építészeti örökség ritkán átélhető kulturális élményt nyújt.
Kiemelt kép: Németh Zsolt
