A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületét járva egy különleges, a tücskök ciripelésére emlékeztető hangra lehetünk figyelmesek. Ez a fémes hangzású pirregés nem más, mint a réti tücsökmadár éneke, írja a nemzeti park.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="269" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
A hazánkban élő három tücsökmadár-faj közül a leggyakoribb a nádi tücsökmadár, ezt követi a berki tücsökmadár, a legritkább pedig a réti tücsökmadár. A Kis-Sárréten az élőhelyek jellege miatt a nádi tücsökmadár a leggyakoribb, berki tücsökmadárból jóval kevesebb van errefelé.
Ez a verébnél valamivel kisebb testű énekesmadár hangja egy fémes hangzású pirregés, mely kissé erősebb a tücsökciripelésnél, nevét is innen kapta.
A réti tücsökmadár bokros, fás, mocsár- illetve láprétek, vizes kaszálók költőmadara. A Kis-Sárrét bővelkedik ilyen élőhelyekben, amihez a KMNPI által az elmúlt években végrehajtott vizes élőhely-rekonstrukciók is hozzájárultak.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="271" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Évente egy, esetleg két alkalommal költ. A fészket a párok közösen építik a talajra, elrejtve a sűrű növényzet közé. A tojó öt-hat tojást rak, amelyeken a szülők felváltva kotlanak. Tápláléka különböző rovarokból, pókokból, apró puhatestűekből áll.
Revírt tartó faj, a hím egy kimagasló növényen, legtöbbször bokron énekelve jelzi a területét. Megfigyelni szinte csak ilyenkor lehet, máskor mindig rejtve mozog a sűrű növényzetben. A madár a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
