Virágzó vidékünk

Kacagó madárritkaság tévedt az Alföldre

Valószínűleg a Földközi-tenger partvidékéről jöhetett, mert Európában többnyire ott költ.

A napokban két alkalommal is láttak kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Park kardoskúti Fehértó részterületén. Azt nem tudni pontosan, hogy ugyanaz a példány bukkant-e fel, vagy két különböző egyedről van szó, olvasható a nemzeti park weboldalán.

Európa legritkább vadlibája tévedt az Alföldre
Utoljára 15 évvel ezelőtt, 2003-ban volt szerencséje a dél-alföldi madarászoknak a rövidcsőrű lúddal.

A Medárd-napot követő esők hatására jelentős mennyiségű víz van a tavon, ezért a madarak száma is megnőtt. Ezres nagyságrendben érkeztek sirályok, de a csérek (lócsér, kis csér) és a partimadarak (cankók, bíbicek, gólyatöcsök, gulipánok) is nagyon kedvelik a szikes tavat.

Kacagócsérek azonban – az inváziós évek kivételével –, nagyon ritkán bukkannak fel, országosan is csupán 8-10 megfigyelést regisztrálnak egy évben. Idén nincs inváziós év, így nagy élménynek számított a kacagócsér megpillantása.

A kacagócsér hangja a „he he he” vagy „ef ef ef” szótagokkal festhető csengő kacagás, mely a sirályok hangjára és a kacagásra emlékeztet.Valószínűleg a Földközi-tenger partvidékéről jöhetett a madár, mert Európában többnyire ott költenek kacagócsérek. A hazai szikes tavakon egykor kis számban költött, de mára – mint fészkelő faj – a Kárpát-medencéből kihalt.

A fajra – sikertelen költés esetén – jellemző a tavaszi és a nyári kóborlás. Ilyenkor a kontinens belsejébe is bejönnek, s előszeretettel keresik a szikes tavakat. Ezúttal is ez történhetett.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Imran Shah

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik