Mozaik

Alaszkából kóborolt Apajig egy csavargó madár

A faj Kolumbusz Kristófja nagyon hosszú utat tett meg.
Korábban a témában:

Ötödször bukkant fel hazánkban a hosszúcsőrű cankógoda, ez az igen ritka amerikai kóborló. Először 1995-ben, majd 2009-ben, 2011-ben, 2013-ban és idén október 21-én, a Pest megyei Apajnál figyelték meg egy-egy példányát, tehát mindössze öt egyed fordult még meg eddig nálunk a különleges vándormadárból.

Hosszúcsőrű cankógoda

Alaszkában és Szibéria északkeleti részén elterjedt faj. A fátlan tundrán fészkel, a tojó legtöbbször 4 tojását egy egyszerű talajmélyedésbe rakja. A 20-21 napig tartó kotlás kezdeti szakaszában a tojó is részt vesz, a kotlás vége felé a hím magára marad, a fiókák nevelését szintén egyedül végzi. A talajból rovarokat és lárváikat, férgeket és más gerincteleneket zsákmányol, szezonálisan jelentős mennyiségű növényi eredetű táplálékot fogyaszthat. Nagyon nehéz elkülöníteni a közeli rokon rövidcsőrű cankógodától, amelynek még nincs hazai adata. Mivel csak nagyon ritkán jelenik meg nálunk egy-egy egyede, eredeti elterjedési területe pedig messze van, így hazánkban nincs természetvédelmi jelentősége.

Az északi féltekén fészkelő madár vonulási útvonala délre halad, és nem véletlen, hogy ilyentájt egyre több, nálunk ritkán látott fajt, például barna füzikét, vagy nemrégiben Nógrád megyében törpesármányt, észlelnek a madármegfigyelők.

Az október a legérdekesebb hónap a madarászok számára, hisz a madarak biológiai órája ekkor már intenzíven készteti őket a kóborlásra. Ez nem az időjárás melegségével vagy épp lehűlésével áll összefüggésben, hanem a nappalok rövidülésével és az éjszakák hosszabbodásával. Mindez hormonális változást idéz elő náluk, a vándormadarak pedig útra kelnek

– mondta el a Sokszínű Vidéknek Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) szakértője.

A madarak sem egyformán működnek, százból kilencvenkilenc a bevett utat járja be, nem változtat a szokásoson, de mindig akad egy csavargó vagy épp felfedező példány, amelyik a maga útját járva új tájakat, új élettereket derít fel.

Ezek az eltérően viselkedő csavargó egyedek a faj Marco Poloi vagy Kolumbuszai, hisz őket se tarthatta volna vissza senki az utazástól, a kóborlástól. Az adott helyen nem jellemző madárfajok felbukkanásának egyetlen gyakorlati oka van, mégpedig az, hogy megtehetik ezt a fajta utazgatást

– tette hozzá a szakértő.

Kihalófélben lévő madár tévedt Magyarországra
Ráadásul egy rendkívül szép fajról van szó.

A madarak ugyanis három napon át is a levegőben maradnak megállás nélkül, még az egyszerű házi veréb is, 50 km/h-ás átlagos utazási sebességgel pár nap alatt több ezer kilométert képes megtenni.

Orbán Zoltán így összegzi a ritka madarak felbukkanásának okait:

Gondolkozzunk picit az ő fejükkel. Számukra az a legfontosabb, hogy költési időszakban a költőhelyükre érjenek, azon túl pedig egyetlen motivációjuk van: túlélni a napot, és fitten, egészségesen felkészülni aztán a szaporodásra. A hosszúcsőrű cankógodánál a költési időszak májusban kezdődik, augusztus végére minden fióka kirepül, tehát innentől kezdve a következő költésig semmi dolguk sincs, oda mennek, ahová csak akarnak. Ha vándorlás közben meglát egy felfedező személyiségű madár egy király helyet, letáborozik ott, elidőzik heteket, hónapokat, ha elég vizes élőhely áll a rendelkezésére, egészen a fagyokig. A madaraknak is van személyisége, és ezek a felfedezők hozzájárulnak ahhoz, hogy egy-egy madárfaj tágítsa az életterét, tulajdonképpen általuk terjeszkednek.

Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Michael L. Baird

Drasztikusan csökken a madarak száma
Csak az amerikai kontinensről 3 milliárd madár tűnt el.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.