A négy-öt éve tapasztalt enyhe teleken gyakran 2-300 vándorló egyed telepszik meg a déli országrész nyugalmasabb területein. A kormorán egyetlen nap alatt akár másfél kilogramm halat elfogyaszt, válogatás nélkül az ős- és idegenhonos fajokat egyaránt – írta meg a Délmagyarország.
A vándorló madarak károkozásakor a halgazdálkodók kérhetnek riasztási engedélyt a természetvédelmi hatóságtól. A rendelet szerint, ha egy helyen legalább ötven nagy kárókatonát észlelnek, amelyek a kisebb hanghatásokat már megszokták, akkor használható lőfegyver
– nyilatkozta a lapnak Oláh Szabolcs, a Horgász Egyesületek Csongrád-Csanád Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke és a Mártélyi Horgászegyesület elnöke.
A Mártélyi-holtágon az elmúlt hetekben sörétes puskával halőrök riasztottak egyszerre három helyen is: az üdülőknél, a holtág északi és középső részénél. Ugyanakkor a megyei horgászszövetség már tavaly óta összehangolt riasztásokat szervezett az atkai és gyálai holtágakon, illetve a Tiszán és a Maroson.
Nem cél a madarak elpusztítása, a térségi halállomány védelmében szeretnénk elérni, hogy a két-háromszáz egyedes vándorló madárcsapatok új helyet keressenek. A nagy kárókatona a Mártélyi Tájvédelmi Körzet védett madárfaja, körültekintően jártunk el
– hangsúlyozta Oláh Szabolcs.
Valamennyi térségi riasztásra az illetékes vadásztársasággal egyeztetve vonulnak ki a halőrök. A nagy kárókatona nem válogat, a hideg vízben könnyen megfogható, tömegesen előforduló valamennyi fajtát kifogja. Ráadásul nem csak gyéríti az állományt: a nagyobb méretű halakat súlyuk miatt csupán megsebesíti kampós végű csőrével. Így egy esetleges fertőzés gyengíti a vizek élővilágát.
Fontosnak tartotta hangsúlyozni, főként nem a hazánkban fészkelő törzsállomány jelent gondot, hanem az északról érkező madarak, amelyek a klímaváltozás okozta enyhe teleken nem vonulnak tovább délre, inkább megpróbálják itt átvészelni a téli hónapokat. Nagy létszámuk, tömeges jelenlétük miatt kell újra és újra elriasztani őket a térségi vizekről.
