Kiszorítják az őshonos állatokat és eltüntetik egy-egy terület egyediségét a Balatonban élő idegenhonos fajok, írta a Sonline.
A portál Takács Péternek, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársának a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) legutóbbi online szemléletformáló rendezvényén elhangzott gondolatait idézte, miszerint a Balaton vízgyűjtő-területén a 68 halfajból 29 idegenhonos, a Balatonban a 24 faj egynegyede idegenhonos.
Nyílt vízben a busafélék, a part mentén a folyami géb és a naphal a leggyakoribb idegen faj, és az amur is sok gondot tud okozni azzal, hogy elpusztítja a vízinövényeket. Érdekes módon bizonyos fajok, mint a kínai razbóra, a vízgyűjtőn gyakran előfordulnak, a Balatonban azonban kevésbé
– mondta a szakember, hozzátéve, hogy az idegenhonos fajok teljesen átalakítják a Balaton élővilágát és tönkretehetik a turizmust.
Az amur például ráfekszik a nádra, behajtja a vízbe és leeszi a levelét, így a magasabb rendű növényzetet kiirtja a part mentén, ráadásul az ürülékével nagy mennyiségű szerves anyag kerül vissza a vízbe, amivel elindítja a vízvirágzást, vagyis tönkreteheti a vízminőséget.
Ebből az következik, hogy fürdésre aligha lenne alkalmas a tó és jelentős gazdasági károk keletkeznének a turizmusban
– említette Takács Péter.
Nemcsak a halak, hanem más idegenhonos fajok, például a rákok, kagylók is kiszorítják az őshonosakat a Balatonból. A part mentén az élővilág kilencven százaléka már idegenhonos.
