Vasárnap 16 óra 32 perckor delel majd a Nap az Egyenlítőn, azaz az északi féltekén kezdetét veszi a csillagászati tavasz – írta meg az Időkép.
A csillagászati napéjegyenlőség kifejezés, definíció szerint, a Nap középpontjára vonatkozik, az égitest “széle” azonban reggel ennél hamarabb, este később hagyja el a horizontot. A fénytörésből és fényelhajlásból adódóan a napkorong pedig már azelőtt látszódik, mielőtt ténylegesen a horizont fölé kerülne. A Nap fénye, a légkörből való szóródásnak köszönhetően, még ennél is korábban világítja be az adott félgömböt, a nappal ilyenkor már 18 perccel hosszabb az éjszakánál.
A napéjegyenlőség különböző dátumokra csúszkálása a naptári és “szoláris év” hosszának eltérésén kívül a gregorián naptár pontatlanságának, illetve a szökőévnek tudható be. Szökőévekben esik korábbra a csillagászatilag esemény, majd évente későbbre tolódik.
Az így kiszámolt dátumok szerint 2047-ig március 20-án lesz nap-éj egyenlőség, 2048-ban pedig már március 19-ére esik ugyanezen jeles nap. A legközelebbi március 21-ei napéjegyenlőség 2102-ben lesz esedékes.
