A Balaton-felvidéki kígyászölyv fióka még 2021-ben kapott GPS jeladót azzal a céllal, hogy többet tudjunk meg a faj vonulásáról, területhasználatáról és a veszélyeztető tényezőkről – írta meg az MME
A fióka jelölését a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kígyászölyv Munkacsoportja és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai végezték a GRASSLAND Life projekt keretében.
A fióka augusztusban sikeresen ki is repült a fészekből, szeptember 20-án kezdte meg őszi vonulását és október végén érte el a telelőhelyet Nigéria és Niger határán.
Idén április 8-án indult útnak a mérsékelt égöv fele. Sajnos május 3-án a jeladó baljós adatokat küldött a libanoni Bejrút közeléből. A magyar kígyászölyvet a Libanoni Szövetség a Madarakért vezetője, Michel Sawan találta meg elpusztulva, aki értesítette az MME munkatársait, látva hogy a madár gyűrűt és jeladót is viselt. Azt is megerősítette, hogy a madarat sörétes fegyverrel lőtték le és valószínűleg a vonulása során már pár nappal korábban is meglőhették.
A kígyászölyv Európa délnyugati, délkeleti és keleti részén, Nyugat-, Közép és Kis-Ázsiában, a Közel-Kelet nyugati illetve északi részén, az indiai szubkontinensen, Kína és Mongólia kisebb területein valamint egy sávban Afrikában Guineától Etiópiáig él.
Hazánkban előnyben részesíti a melegebb, déli és keleti kitettségű fenyveseket és elegyes erdőket, a költő párok nagy része fekete és erdei fenyőn költ, de minden évben akad néhány lombhullató fán fészkelő is, főleg kocsánytalan tölgy fagyöngy koszorújában. A kígyászölyv mindössze egy tojást rak. A tojó 45-47 nap alatt kelti ki, az első hetekben a hím gondozza azt. A fióka tízhetes korában lesz röpképes. Táplálékspecialista, főként kígyókkal és más hüllőkkel, esetenként kisemlősökkel táplálkozik. Akár kétméteres erdei siklót is képes elejteni.
