2021-ben már 50 ezer hektár körüli területen vetettek cirokot Magyarországon, idén ez még több lehet – írta az Agrárszektor.
A cirok a szocializmus éveiben elterjedt és közkedvelt haszonnövény volt Magyarországon. A sokoldalú növényt az utóbbi években ismét egyre több gazda választja, mivel a kukorica és napraforgó termesztésével a szélsőséges időjárás miatt folyamatosan gondok vannak. A ciroknak a kukoricánál jóval kisebb a vízigénye, és afrikai származásának köszönhetően kiváló a szárazságtűrése, ezért is lehet sikeres itthon ismét.
A cirok előnye az is, hogy a kukoricához képest jóval kevesebb növényvédőszerre van szükség a termesztése során, ráadásul nincs komoly szántóföldi betegsége sem. Az egyik cirokféle, a szudánifű termesztése szép reményekkel kecsegteti a magyar gazdákat.
A zöldtakarmányként használt szudánifűből öntözés nélküli területen is 30-40 tonnát kaszáltak hektáronként a Gabonakutató kiszombori telephelyén. A cirokféle kétszer kaszálható a tenyészidő alatt, így a zöldtermés dupláját adhatja a jó talajba vetett szudánifű hibrid.
A hazai ciroktermés 90%-ban állati takarmányként kerül felhasználásra, bár vannak olyan gazdák, akik élelmezési céllal termesztenék a növényt. A szemes cirok alkalmas lehet sör- és pálinka gyártására is, míg a magas cukortartalmú silócirok az édesipar számára lehetne alapanyag, sőt, akár teljes kiőrlésű lisztet is készíthetnének belőle.
