Az év kétéltűjéről nem lakossági szavazással döntenek, a fajt az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. Idén az alpesi gőtére voksoltak a szakemberek.
Az alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris, Laurenti, 1768) hazánk egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűje. Szórványos előfordulásának köszönhetően kevesen találkoznak vele, előfordulási helyein kisebb tavakban vagy tócsákban vehetjük észre.
Magyarországon az alpesi gőte elterjedése szigetszerű, főként egyes középhegységeinkre korlátozódik. Alpesi gőték élnek az Őrségben, a Bakonyban, a Mátrában, a Bükkben, valamint a Zempléni-hegységben.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1075" width="1718" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az állatok március végén, április elején bújnak elő telelőhelyükről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonulnak.
A párzás a vízben történik, a hím a vízfenékre rakja az ondótokot, melyet a nőstény kloákájával beszippant. A barnás-szürkés színű petéket egyesével vízinövényekre vagy kövekre ragasztja. A párzást és peterakást követően a kifejlett állatok rendszerint elhagyják a vizet.
Az év kétéltűjének magyarországi fennmaradását leginkább a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti. A faj fokozottan védett, egy-egy példány eszmei értéke 100 ezer forint.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
