Az egyesület a Magyar Rovartani Társasággal egyeztetve 2023-tól kezdve meghirdeti az év beporzói szavazást, idén egy egész állatcsoportot szeretnének fókuszba állítani. A közönség által három javaslatból online szavazás útján kiválasztott csoportot a Beporzók napján (március 10.) hozzák nyilvánosságra.
Az év beporzói versenyben első ízben a vadméhek közül választottak ki három kisebb csoportot. Idén a bányászméhek mellett a faliméhekre és a szabóméhekre szavazhatnak a beporzók barátai.
A méhek a virágok legszorgalmasabb és leghatékonyabb beporzói. A méhalkatúak öregcsaládjába tartozó 20 000 faj közül mintegy 700 előfordul hazánkban. Ezek közül egyetlen faj a nagy családban élő házi méh, a többi a vadméhek közé tartozik.
Wikipedia / Fritz Geller-Grimm
Három rovarcsoportot javasolnak a szavazásra
Bányászméhek
A méhek közül több mint 3000 faj tartozik a bányászméhek (Andrenidae) családjába. Nevüket nem meghazudtolva, a föld alatt ásnak üreget, ott hozzák létre bölcsőiket. Mindegyikbe egy petét raknak, miután meghordták nektárral és virágporral. Ezek a kis vagy közepes méretű méhecskék magányosan élnek. A virágpor gyűjtésére kialakult „kosárkájuk” van. Azon kevés méhek közé tartoznak, akiknek körében éjjelinek nevezhető (sötétedéskor vagy a koraesti órákban aktív) fajok is vannak.
Flickr
Faliméhek
A méhek közül több mint 4000 faj tartozik a művészméhek (Megachilidae) családjába, és közülük mintegy 350 faliméh (Osmia) fajt ismerünk. Ők eredetileg más rovarok által a fába rágott járatokban, nádszálak üregében, csigaházban, vagy saját maguk által löszfalakba rágott üregekben hozták létre bölcsőiket. A rovarszállókba kitett kifúrt fadarabok és nádkötegek elsősorban ennek a méh-csoportnak segítenek a szaporodásban – ők pedig nekünk segítenek a sok megporzott virág révén. Öröm elnézegetni ezeket a magányosan munkálkodó, szorgalmasan nyüzsgő, dundi, pihés méhecskéket, és hallgatni tavaszi zsongásukat a méhbölcsők körül.
Wikipedia
Szabóméhek
A faliméhekkel egy családba tartozó, magányos életmódot folytató vadméhek a Megachile nemzetségből. Nevüket arról a viselkedésükről kapták, hogy növények leveleiből többé-kevésbé szabályos alakú foltokat szabnak ki rágójukkal, és ezeket a kis levéldarabkákat cipelik magukkal, hogy a fészek falát azzal tapétázzák ki. A világon mintegy 1500 fajukat írták már le. A rózsa-szabóméh elsősorban a rózsából rág magának nagyobb lapokat, a kis szabóméh orgonából, a málna-szabóméh málnából, mások akácból, bodzából is kiharapdálják a szükséges darabokat.
