Mikszáth Kálmán nem tévedett, mikor a várak királyának nevezte az Erdélyben található Vajdahunyadi várat. Az impozáns középkori kastély méltán tart igényt a címre.
A tatárjárás után épült várat, mely ma is teljes épségében tündököl, 1409. október 18-án kelt oklevelében Luxemburgi Zsigmond Hunyadi János apjának, Vajknak adományozta. Az apjától örökölt kicsiny erődséget Hunyadi János később rangjához méltó lovagvárrá építtette át.
![A vár, ahol Szilágyi Erzsébet megírta híres levelét 1](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2023/04/35348992566_365940c8f0_k.jpg)
Az évek során még többször alakítottak rajta. Szilágyi Erzsébet férje halála után reneszánsz ízlés szerint bővítette, 1618-ban, mikor az iktári Bethlen család tulajdonába került a kastély, Bethlen Gábor is alakíttatott rajta, és külső védművekkel erősíttette meg.
Falait a következő évszázadokban több tűzvész is pusztította, végül 1868-ban közadakozásból kezdték meg az évtizedekig elhúzódó helyreállítást, melyet előbb Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányított. Ők a kor felfogása szerint egységesen gótikus stílusúvá igyekeztek „visszaalakítani” a várat, mely ma régiója leglátványosabb turisztikai vonzereje, ami teljes pompájában várja a látogatókat.
A kastély:
Négy hatalmas pillérre támaszkodó fahíd vezet át a Zalasd által kivájt mély és széles árkon a várba. A Kaputorony az 1440-es években épült, innen nyílik a lejárás a kazamatákba. A vár nyugati oldalán húzódik a palotaszárny, ennek alsó szintjét a lovagterem foglalja el, melyben régen hatalmas lakomákat tartottak. A felső szinten található az úgynevezett Országház, ahol Hunyadi kormányzósága idején a fontosabb tárgyalások zajlottak.
![](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2023/04/gruescu-ovidiu-jpnhzicz-vm-unsplash.jpg)
A Kaputorony keleti oldalán kívülről a Buzogány-torony és a Corvin János-bástya zárja le az úgynevezett Aranyházat, amelynek belső falához 1458 után Szilágyi Erzsébet építtette a Mátyás-loggiát, ami az első fennmaradt reneszánsz építmény Erdélyben. Az Aranyházhoz délnyugatról csatlakozik a várkápolna, és a várkápolna délnyugati oldalánál egy kisebb udvaron áll a vár 30 méter mély kútja, melyet a legenda szerint három török fogoly ásott ki szabadságáért cserébe.
A szárny külső, északkeleti sarkán áll a Hímes-torony. A délnyugati rész az a Királyház, belső oldalán a csigalépcsőt rejtő Királylépcső-toronnyal, külső oldalán pedig a Kapisztrán-toronnyal kapcsolódik a palotaszárnyhoz.
Itt, a Kapisztrán-toronyban található az egyetlen kandalló, amely a középkori Magyar Királyság idejéből fennmaradt.
![A vár, ahol Szilágyi Erzsébet megírta híres levelét 2](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2023/04/bojor-gabi-ryzs7wevyni-unsplash.jpg)
A holló legendája
Lenyűgöző legendák fűződnek a várhoz, az egyik a hollóhoz köthető, ami csőrében aranygyűrűt tart. Állítólag Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond magyar királynak és Erzsébetnek, a hátszegvidéki szépasszonynak törvénytelen fia volt.
Hogy megvédje a becstelenségtől, a király feleségül adta egyik bátor lovagjához, s születendő gyermekének gyűrűt adott, hogy felismerje, amikor felnő és a királyi udvarba érkezik. A család a gyűrűt egy pihenő alkalmával arra a kendőre tette, ahol az ételt is tartották.
Egy holló, akit vonzott a tárgy ragyogása, ellopta a gyűrűt, de a gyermek Hunyad János fogott egy íjat és egy nyilat, elkapta a hollót, és visszaszerezte a gyűrűt. Később, amikor felnőtt és a királyi udvarba ment, elmesélte a történetet, és a király lenyűgözve úgy döntött, hogy a Hunyadi család jelképe a holló lesz, csőrében aranygyűrűvel.
A kút legendája
Egy másik legenda is kapcsolódik a várhoz, azon belül is a kúthoz. A kastély udvarán található mély kutat a legenda szerint három török fogoly ásta ki, akik szabadságukért cserébe keresték a vizet.
![A vár, ahol Szilágyi Erzsébet megírta híres levelét 3](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2023/04/hrad_hunedoara_23.jpg)
A foglyok ásni kezdtek a sziklában, és 15 év után meg is találták az értékes vizet, de Hunyadi János nem tartotta be ígéretét, nem szabadon engedte, hanem kivégeztette őket. Azt mondják, hogy a kút falán lévő felirat azt jelenti: „vized van, de lelked nincs”.
Néhány további érdekesség a várról:
- A várat eredetileg Rudolf főhercegnek, Sissi fiának szánták, mint a magyar nemzet ajándékát.
- Ez az erdélyi gótikus remekmű a világ egyik legszebb kastélya. Bekerült a „10 európai álomcélpont” közé is.
- A hihetetlenül monumentális várat minden évben turisták százezrei keresik fel.
- A turistáknak azt mondják, hogy Vlad Tepes-t, akit Drakula valódi inspirálójaként ismernek, Hunyadi János 7 évig tartott fogva a Vajdahunyadi várban. A történetnek köszönhetően a Hunyadi-kastély adta az ihletet Drakula várához Bram Stoker 1897-es „Drakula” című horrorregényében.
- A kastély számos mozifilm (művészi filmek, dokumentumfilmek vagy reklámszpotok) forgatási helyszíne volt. Itt forgatták Nostradamus és VIII. Henrik életét bemutató filmeket, de a Sárkányszív 4, a Szellemlovas 2, és még több film jelenete is itt készült.