Már 423 milliárd dollár kárt okoztak az invazív fajok

Mára 37 ezer idegen faj jelent meg új környezetben a Földön, ezek közül 3500 veszélyezteti új élőhelyét a termések elpusztításával, őshonos fajok kiszorításával, vízterületek szennyezésével, betegségek terjesztésével, a talaj katasztrófákhoz vezető átalakításával – olvasható az ENSZ Kormányközi Biodiverzitás- és Ökoszisztéma-platform Szolgálatok (IPBES) jelentésében, amiről az agrártárca is beszámolt közleményében.

A biodiverzitás csökkenésének a legfőbb oka az invazív fajok meghonosodása, amelyek olyan életközösségek egész hálózatát képesek eltüntetni, amelyektől az emberek is függenek: a jelentés az eltűnt fajok 60 százalékát az invazív fajok számlájára írja. A nem őshonos száraz fű és bozót táplálta a maui (Maui a Hawaii-szigetcsoport második legnagyobb szigete) tüzet is, amely példátlan volt az USA történetében. A klímaváltozás tovább erősíti az invazív fajok terjedését.

Az emberi tevékenység, gyakran az utazás vagy a kereskedelem példátlan módon segíti ezeknek a fajoknak a terjedését, amelyek között állatok, növények és más élő szervezetek vannak: évente 200 új idegen fajt jegyeznek fel a tudósok. Mára a károk pénzben mintegy 423 milliárd dollárra tehetők világszerte, 1970 óta minden évtizedben megnégyszereződtek.

A tudósok szerint azonban van remény, szerintük az emberiség meg tudja állítani menetelésüket. Az első és legfontosabb a megelőzés, különösen, ha tengeri élőhelyekről van szó. Ez szigorú importellenőrzéseket és korai figyelmeztető rendszerek kiépítését jelenti, amelyek már a kezdeti szórványos megjelenéskor figyelmeztetnek. Azokon a helyeken – különösen szigeteken -, ahol már meghonosodtak, írtani kell őket. A múlt évben a világ kormányai elfogadták a Kunming-Montreal Globális Biodiverzitás Kerettervet, amely szerint legalább 50 százalékkal kell csökkenteni az idegen fajok számát 2050-re.

A hazai vizekben jelenleg 60 idegenhonos halfajt észleltek már, amely majdnem annyi, mint az őshonos fajok száma. Ezek jelentős része sügérféle, de a legjobban például a naphal terjedt el. A Balaton elszigetelt rendszernek tekinthető, de a vízgyűjtő területén több mint 200 halastó található, melyek az invazív fajok terjedésének legfontosabb kiindulópontjai.

A Balaton teljes vízgyűjtő területén 68 halfaj előfordulásáról van adat, ezekből 29 idegenhonos.

A leggyakoribbak az ezüstkárász, a kínai razbóra, és a naphal. Már van, ahol csak idegenhonos halakat lehet fogni. Nemrég a Hévízi-tóban találtak újabb invazív halfajt. Az eredetileg Brazíliában és Bolíviában őshonos vértesharcsának már nem csupán több példányát, de a fészkét is megfigyelhették a búvárok a tó mélyén.

(greenfo.hu)

Kapcsolódó

Párducmintás vértesharcsákat azonosítottak a Hévízi-tóban

Az emberre nézve ártalmatlan, sőt meglepően „barátságos”, azonban a tóban élő hazai fajokra nem várt hatást jelenthet.