Újabb természeti értékekkel bővült a vármegyei értéktár – írta a Kiskunsági Nemzeti Park.
Az elismerő okleveleket az „Értékzsongás Bács-Kiskunban” címmel szervezett konferencián adták át a közelmúltban.
A bugaci nőszőfű első hazai egyedeinek felfedezése Vidéki Róbert biológus nevéhez köthető. A törékeny bugaci nőszőfű mindössze 15-25 centiméter magas, vékony szárú növény. Zöldes, apró virágai nem feltűnőek, közelről szemlélve azonban igen dekoratívak.
![Újabb elemekkel gazdagodott a Kiskunság értéktára 1](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2023/09/bugaci_noszofu_2017_06_17_pinter_balazs_01.jpg)
Jellemzően június közepétől július közepéig találkozhatunk vele homoki nyárasokban és tölgyesekben, esetenként azonban telepített, aljnövényzetben szegény nemesnyárasokból is előkerül. A faj 1996 óta fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.
A Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület a Duna-Tisza közére hajdan jellemző kiterjedt tőzeges mocsarak és nedves rétek egyik utolsó maradványa. A terület Ternyák Jenő természetfotós lokálpatrióta javaslatára 1992. óta országos jelentőségű oltalomban részesül. Más hátsági vizenyős területekhez hasonlóan a csapadékból és a talajban szivárgó vizekből táplálkozik.
![Újabb elemekkel gazdagodott a Kiskunság értéktára 2](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2023/09/kiskunhalas-hu.jpg)
A kis kiterjedésű láp ritka növények mellett kétéltűeknek, hüllőknek, valamint számos nádhoz kötődő madárfajnak is otthont ad. A botanikai értékek között említhető a mocsári sisakoskosbor több ezres állománya, a hússzínű ujjaskosbor, a vitézkosbor, a szúnyoglábú bibircsvirág, a napsugaras gyíkpohár, a sallangos szirmú buglyos szegfű, a halvány kékeslila szibériai nőszirom, az enciánkék kornistárnics, valamint a zsombéksásosok egyik védett faja, a rostostövű sás is előfordul.
![Újabb elemekkel gazdagodott a Kiskunság értéktára 3](https://s.24.hu/app/uploads/sites/11/2023/09/iris-sibirica-4044239_1920.jpg)
Kékperjés láprétjeivel és mocsárrétjeivel maradvány élőhely a Duna-Tisza közén a Móricgáti-lápok. Ez a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület olyan vizes élőhelyekhez kötődő növényfajoknak szolgál menedékül, mint a fehér zászpa, a mocsári és a poloskaszagú kosborok, valamint a szibériai nőszirom.
Az állatfajok közül kiemelendő a Homokhátságban drasztikusan megritkult nagy tűzlepke és a vöröshasú unka, továbbá a környező élőhelyekhez képest jelentős a terület mocsáriteknős-állománya is. A terület megóvásához az idegenhonos fajok arányának csökkentésére van szükség.