Mozaik

Tízszeresére nőhet a pusztító tüzek száma hazánkban

horváth csongor
horváth csongor
Bár Magyarországon a tüzek 99%-át még emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza, de a klímaváltozás nagyon kedvező feltételeket hozhat majd létre a nagyobb területet érintő tüzekhez a század végéig.

A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta, írja maselfok.hu.

Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak, a tüzek 99%-át emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza. Az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek.

Ezen a téren is az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület. Ugyanakkor ez a folyamat nem szükségszerű: ha azonnal visszafogjuk a kibocsátásokat, tartva magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélokhoz, akkor a mostaninál akár ritkább is lehet a tűzveszély, és csak kis területen lehet évi 1-2 napos növekedésre számítani.

A kibocsátás-csökkentés mellett továbbra is szükség van a tudatosságnövelésre, az erdőtüzekkel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra és a monitoring-rendszer további fejlesztésére. Ezek együttes megvalósításával érhetjük el, hogy a 2012-es és 2022-es extrém tüzek ne váljanak az új normává a század végére Magyarországon.

Hazánkban jellemzőek a tavaszi, kisebb tüzek, melyek leginkább az észak-magyarországi megyékben fordulnak elő, illetve megemlítendők még a nyár derekán-végén fellépő, nagyobb tüzek is, melyek a műholdas megfigyelések szerint főleg Bács-Kiskunban, Békésben és Csongrádban jellemzőek.

2022-ben az ország területének 30%-ában voltak nagyon kedvezőek a feltételek a tüzekhez, mégpedig átlagosan 15 napon át.

A fenti megállapítás csak az éghető, száraz anyag jelenlétét és a tűz terjedésének lehetőségét adjak meg, s nem jelenti feltétlenül azt, hogy alacsonyabb veszélyeztetettségű időjárási helyzetben és kevésbé száraz talajjal emberi mulasztás miatt nem jelentkezhettek tüzek.

2022 előtt valóban 2012-ben fordultak elő az elmúlt 100 év legnagyobb tüzei – például a bugaci tragédia -, melyért már akkor az éghajlatváltozást okolták a szakemberek.

A 2022-es év azonban ennél is különlegesebb volt, mert a megelőző évtized átlagánál közel 10-szer nagyobb terület égett le a műholdas megfigyelések szerint.

2022-ben összesen 4300 hektár Natura2000-es terület égett le hazánkban, és ugyan a márciusi tüzekből több kisebbet jegyeztek fel, július-augusztusban volt két hatalmas, 700 hektár feletti kiterjedésű tűz is. Fontos hangsúlyozni, hogy elsősorban mezőgazdasági terület, majd vegyes természetes felszín, és csak kisebb részben lombhullató erdő égett, azaz Magyarországon jellemzően a felszínhez közeli, száraz növényzettel fedett terület érintett.

Mindent összevetve egyértelműen rosszabbodó helyzetre, a jelenlegi gyakoriság akár 10-szeresére kell majd felkészülnünk a század végére.

Bár hazánkban a tüzek 99%-át még emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza, de a klímaváltozás nagyon kedvező feltételeket hozhat majd létre a nagyobb területet érintő tüzekhez, illetve a természetes módon, villámlás miatt kialakuló tüzekhez is.

Szabó Péter és Pongrácz Rita részletes elemzése IDE KATTINTVA olvasható.

Kapcsolódó
Döbbenetes fotók a bükki erdőtűz pusztításáról
100 hektáron égett az erdő, azt sem tudni még, hogy az állatok hogyan vészelték túl a lángnyelvek pusztítását.
Olvasói sztorik