Lukács Renátáról korábban már írt a Sokszínű vidék, az Őrségi Nemzeti Park polgári természetőre lépten nyomon természeti szépségekbe botlik. A természetvédő legutóbb Kőszegdoroszló környékén bukkant rá egy pompás építményre.
Megkerestük az állatbarátot, de nem szerette volna elárulni a patak nevét és az építmény pontos helyét, mert a hód Magyarországon védett állat.
Az eurázsiai hódot (Castor fiber) bő száz esztendeje még a prémjéért pusztították, a nagytestű rágcsáló majdnem el is tűnt a kontinensről, az utóbbi években azonban ismét szaporodik Magyarországon. A hódok jól látható nyomokat hagynak a hazai folyók partjain lévő fák törzsein, emellett olykor lenyűgöző méretű gátakat is építenek.
Az eurázsiai hódot 1920-ban egyszer már megpróbálták visszatelepíteni a folyópartokra , de akkor a szakemberek kudarcot vallottak. Végül a WWF 1996 és 2008 között végzett telepítései eredményre vezettek.
A magyarországi hódok azóta “kiválóan érzik magukat”. A kutatók rendszeresen monitorozzák az állományt, az adatokból az látszik, hogy a nagytestű rágcsáló tartósan megtelepedett nálunk.
A hódok károkat is okoznak, elmocsarasíthatják a környezetüket, károsítják a füzeseket, a nagyobb fák kérgét megeszik, így azok lábon elhalnak.
Emellett a hódok hasznosak, hiszen hozzájárulnak az élőhelyek sokszínűségéhez, és ha gátat építenek, csökkenthetik a helyi vízhiányt.
Az eurázsiai hód hazánkban védett, egy-egy példánya 50 ezer forintos eszmei értéket képvisel.
