Mozaik

Különleges felhőparádé tette szebbé a naplementét Szigetvárnál

Kacs Dávid
Kacs Dávid
A mammatus egy ritka felhőképződmény, mely a cumulonimbus felhő lehetséges velejárója, és általában erős viharokat jelez.

Tegnap kora este igazi felhőparádéban gyönyörködhetett az, aki Szigetvár környékén felnézett az égre.

Kacs Dávid, aki a szabadidejében a légköroptikai jelenségek után vadászik, szombaton kora este is a szupercellát szerette volna megörökíteni.

Eredeti tervem az volt, lemegyek Baranyába, jó délre, a szupercellák elé. De közben láttam, hogy feloszlottak. Ezért úgy döntöttem, hogy megállok Szigetvárnál, mert észrevettem, hogy elkezdtek kialakulni ezek a kis mammutusok

– kezdte el élményét Kacs Dávid a Sokszínű vidék megkeresésére.

Kacs Dávid

A mammatus egy ritka felhőképződmény, mely a cumulonimbus felhő lehetséges velejárója. Olyan felhődudorokból áll, melyek a zivatarfelhők üllőjének alsó részéről lógnak alá. A mammatus mindig az érett stádiumban lévő cumulonimbusokhoz társul, tehát az esős idő előjele, általában erős viharokat jelez.

Amikor megláttam, hogy elkezdenek kialakulni a mammatusok félreálltam az autómmal, hogy meg tudjam csodálni, és szerettem volna felvételeket is készíteni. Úgy csüngtek lefele mint az érett gyümölcse fákról

– vázolta fel Dávid, hogy milyen szép látványt adtak a felhőképződmények, de élménye itt még nem ért véget.

Kacs Dávid

Ezek a különleges felhőképződmények főként naplementekor és napfelkeltekor a legszebbek, amikor alacsony napállásnál a napsugarak fénnyel árasztják el azokat, és így elképesztően színpompássá varázsolják az égboltot.

Tegnap este a szaharai por gyönyörűen megfestette a naplementét. A fények nagyon különlegesek voltak, mintha egy földöntúli világba csöppentem volna

– részletezte Dávid a nem mindennapi élményét, amiben szombaton este része lehetett, és amiről gyönyörű felvételeket is készített.

Kacs Dávid

A mammatus felhőképződmény zivatarok üllőjében figyelhető meg a nyári félévben, de ritkábban kialakulhat közép- vagy alacsony szintű felhőzetből a hidegebb évszakokban is.

A jelenség kialakulására többféle tudományos magyarázat is létezik: a legelterjedtebb szerint a dudorokat létrehozó felhőzetben kisebb skálájú leáramlások indulnak meg, amelyek belesüllyednek a felhőzet alatti szárazabb légrétegbe. A szárazabb levegővel való keveredés párolgást indukál, ami az extra hűlés miatt további süllyedést eredményez, a lefelé irányuló mozgás pedig magával rántja a felhőzet anyagát.

A cikkben szereplő fotókat Kacs Dávid készítette.

Kapcsolódó
Világító felhők ragyogtak az éjszakai égbolton
A világító felhők kifejezetten a nyári hónapokban, főleg júniusban és július első felében fordulnak elő hazánkban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik