Újabb invazív teknősöket észleltek Magyarországon, ezúttal a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei természetvédők látókörébe kerültek egzotikus hüllők. Már korábban is láttak hazánkban hasonló példányokat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Tisza mentén.
A mississippi tarajosteknős (Graptemys kohni) Magyarországon idegenhonos faj, első példányai Észak-Amerikából kerültek Európába, és azt követően hamarosan elterjedt házikedvenccé váltak. Részben a felelőtlen állattartás következtében kerülhettek a hazai vizekbe, hasonlóan az ékszerteknősökhöz, melyek kivadulva életképes populációt alkotnak.
A mississippi tarajosteknősről még a szakemberek sem tudják pontosan, hogy képesek-e a telet átvészelni nálunk, azonban tény, hogy Észak-Olaszországban már szaporodó egyedeit dokumentálták.
Június utolsó napjaiban a Tisza szolnoki szakaszán speciális csapdákat helyeztek ki az idegenhonos teknősök számára, erről tudósított a Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület elnöke korábban.
A napokban a csapdák közelében különleges fajok egyedeit figyelte meg Hajdú Tamás. Az egyesület elnöke azt mesélte, hogy tavaly két példányt figyeltek meg a nemzeti park természetvédelmi őrei, akkor próbálkoztak is hevenyészett befogással – sikertelenül.
Egy nagy, 22-25 centis és egy kisebb, 10-12 centiméteres példány volt. Idén tavasszal a felmelegedő vízben Tisza szolnoki szakaszán legalább 20 egyedet láttunk, melyek java része 20 centiméter körüli volt, köztük néhány kisebb egyeddel. Azóta a folyamatosan váltakozó vízállás nem tette lehetővé a csapdázási kísérleteket, július 1-től viszont kinn vannak egyesületünk csapdái. A mai ellenőrzésnél a csapdák üresek voltak, viszont találtunk két napozó egyedet 100 méterre az egyik csapdánktól. Mindkettő megfigyelt példány 15 centi körüli volt
– mondta a Sokszínű vidéknek a szolnoki állatvédő, aki azt is hozzátette, hogy naponta ellenőrzik a csapdákat a nemzeti park és a vízi rendészet munkatársaival közösen. Az állatvédő szerint a többszöri észlelés és az újabb példányok azt jelzik, hogy bár nem bizonyított, de valószínűleg szaporodhatnak a természetben az invazív példányok Magyarországon.
